Váll bursitis
Sokan vélik úgy, hogy a vállfájdalom az idősek problémája. Azonban a váll bursitis, vagyis a nyáktömlő gyulladás minden korosztályt érinthet, függetlenül az életmódtól és a sporttól. Ennek oka a váll összetettségében keresendő, amely lehetővé teszi az ízületi mozgások széles skáláját. Azonban a komplexitásnak ára van, ez nem más, mint a váll betegségekre – például a váll bursitis-re – való fokozott hajlama.
Mi a váll bursitis és hogyan alakul ki?
A váll bursitis, más néven nyáktömlő gyulladás, a vállban található nyáktömlő nevű kis folyadékkal teli zacskó gyulladását jelenti. A nyáktömlő abban segít, hogy az ízületek simán és fájdalommentesen működjenek, csökkentve többek között a csontok és az izmok közötti súrlódást. A bursitis egészséges funkciója teszi lehetővé a váll súrlódásmentes mozgását.
A nyáktömlő leggyakoribb betegsége a gyulladás, amelyet általában a ciklikus mozgások okoznak. Az azonos, sokszor ismétlődő karmozgások pedig túlzott terhelést rónak a vállra. Ezen kívül trauma, például egy esés által megütött váll is okozhat problémát. Továbbá ritkán ugyan, de bakteriális fertőzés is vezethet a bursitis kialakulásához.
Mivel a vállban kis, szűk helyen található rengeteg izom, ín, szalag, csont, ezért előfordulhat, hogy a vállízület egyéb részének betegsége kihat a burzákra és annak következtében jön létre a gyulladás.
A váll bursitis kialakulásában számos egyéb tényező is közrejátszhat. A genetikai hajlam, az immunrendszer állapota, az egyén életmódja, például a táplálkozás, az alkohol- és dohányzás, mind-mind befolyásolhatják a betegség kialakulásának kockázatát.
Azoknál az embereknél, akiknek foglalkozásuk vagy hobbijuk miatt gyakran van a válluk terhelés alatt, magasabb a kockázata annak, hogy nyáktömlő gyulladás alakuljon ki náluk.
A váll területén végzett korábbi műtéti beavatkozások, vagy egyéb, a vállat érintő betegségek, mint például ízületi gyulladás vagy íngyulladás, szintén növelik a bursitis kockázatát. Emellett az elhízás és a krónikus stressz is hozzájárulhatnak a gyulladás kialakulásához, mivel mindkettő gyengítheti az immunrendszert és fokozhatja a gyulladásos válaszreakciókat a szervezetben.
Az ízületi gyulladások megértésében és a váll bursitis megelőzésében és kezelésében fontos az összefüggések és kiváltó okok teljes körű ismerete. Amennyiben valaki gyanítja, hogy nyáktömlő gyulladása van, fontos mielőbb orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.
A nyáktömlő gyulladás legfőbb kiváltó oka
- Hirtelen bekövetkező trauma hatására, például egy esés vagy ütődés okán. Az ilyen sérülések következtében a nyáktömlő megsérülhet, duzzanatot és gyulladást okozva.
- A túlterhelés és az ismétlődő mozdulatok, mint a teniszezés, dobás vagy festés, hosszú távon irritálhatják és gyulladást okozhatnak a nyáktömlőben. Emellett az idősebb korosztályban az ízületek természetes kopása és a degeneratív változások is hajlamosítanak a bursitis kialakulására.
- Egyes betegségek, például a rheumatoid arthritis vagy a cukorbetegség, növelhetik a bursitis kialakulásának kockázatát. Egyes esetekben pedig a nyáktömlő gyulladás hátterében nem sikerül egyértelmű okot találni, ilyenkor idiopatikus bursitisről beszélünk.
A váll bursitis tünetei: Hogyan ismerjük fel?
A bursitis egyértelmű tünete a vállfájdalom, amely különösen a kar emelése (főleg fej fölé), mozgatása közben jelentkezik. A váll érzékeny lehet az érintésre, és néha duzzanatot is tapasztalhatunk a területen. Egyes esetekben a fájdalom olyan intenzív lehet, hogy akadályozza az éjszakai alvást vagy a mindennapi tevékenységek elvégzését.
Összességében az alábbi tüneteket kell komolyan venni:
- A váll külső részének érzékenysége
- Mozgáskorlátozottság
- Éjszakai fájdalom
- Váll duzzanata
- Sportolásnál, mozgásnál erősödő, szűnni nem akaró fájdalom
- A kar körüli izmok gyengesége vagy feszülése
- A váll bőrének vörössége vagy melegsége a gyulladt területen
- Fájdalom a vállízületen kívüli területeken, például a vállpánt alatt
- A váll körüli bőrön tapintható, fájdalmas csomók vagy dudorok
- Merevség, különösen reggelente vagy hosszabb inaktivitás után
- A váll mozgásának korlátozottsága, különösen a kar emelése vagy elterjesztése során
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a vállfájdalom nem enyhül néhány nap alatt, vagy olyan erős, hogy korlátozza a mozgást és a napi tevékenységek végzését, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ezenkívül, ha a fájdalom lázzal, duzzanattal vagy bőrpírral társul, az sürgősségi orvosi ellátást igényel.
Diagnózis meghatározása
A váll bursitis diagnosztizálása többnyire a fizikális vizsgálat alapján történik. Az orvos elvégezhet, kérhet további képalkotó eljárásokat is, például röntgent vagy ultrahangot. A képalkotó diagnosztika által kizárhatók más, lehetséges okok, valamint segít meghatározni a gyulladás mértékét is.
Ezen eljárások mellett az orvos részletes anamnézist vesz fel a betegtől. Megkérdezi a fájdalom kezdetét, időtartamát, a fájdalom intenzitását és annak változását a mindennapok során, valamint esetleges korábbi sérüléseket vagy egyéb betegségeket.
A fizikális vizsgálat során az orvos a váll területét megvizsgálja, megtapintja, és mozgatási teszteket végez annak érdekében, hogy megállapítsa a mozgástartományt és az érintett terület érzékenységét. Ezen felül az orvos nyomásérzékenységet, duzzanatot és bőrpírt is keres, amelyek további jelei lehetnek a bursitisnek.
Az említett képalkotó eljárások, mint a röntgen és ultrahang, különösen hasznosak lehetnek abban, hogy kizárják a váll területén lévő más struktúrák sérülését vagy elváltozását. Az ultrahang képes ábrázolni a lágy szöveteket, így a gyulladt nyáktömlőt is, míg a röntgen elsősorban a csontok állapotát mutatja.
Ritkább esetekben, ha a tünetek nem egyértelműek, az orvos további vizsgálatokat is elrendelhet. Így például a mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI), vagy ha fertőzés gyanúja áll fenn, akkor laboratóriumi vérvizsgálatot is kérhet.
A váll bursitis kialakulásának oka, kockázati tényezői és megelőzése
A váll bursitis leggyakoribb oka az ízület túlterhelése, különösen azoknál, akik rendszeresen végeznek vállat igénybe vevő tevékenységeket, például súlyemelést vagy intenzív sportokat, esetleg kertészkednek. Hosszú távon a helytelen testtartás, például az íróasztal felett való görnyedés is eredményezheti a bursa gyulladását.
Kockázati faktor
Habár a bursitis bárkinél előfordulhat, az a tendencia figyelhető meg, hogy a középkorúaknál és az időseknél gyakrabban üti fel a fejét a betegség, mint a fiataloknál. Ezen kívül, ha valakinek egyszer már volt nyáktömlő gyulladása, nagyobb az esély rá, hogy élete során ismét, akár többször is visszatérhet.
- Egyéb betegségek és állapotok, például reumatoid arthritis vagy cukorbetegség is lehet az okozója.
- Túlzásba vitt és rendszeresen ismétlődő mozgások ugyancsak negatívan befolyásolják a bursa állapotát.
- Korábbi sérülések, a váll közelében vagy vállon elvégzett műtétek is hajlamosíthatnak a gyulladás kialakulására.
Megelőzés céljából fontos:
- A váll izmainak rendszeres erősítése.
- A helyes testtartásra való fokozott odafigyelés.
- Pihenés és jég alkalmazása az intenzív fizikai aktivitás vagy sérülés után, ami segít csökkenteni a gyulladást és a duzzanatot.
- Erősítő és mobilitást növelő gyakorlatok.
- Megfelelő felszerelés és technika használata sportolás és munkavégzés során.
- A vállizmok nyújtása, megfelelő módon történő átmozgatása és a fokozott terhelés kerülése mind-mind hozzájárul a bursitis kialakulásának elkerüléséhez.
- A vállizmok nyújtása, megfelelő módon történő átmozgatása és a fokozott terhelés kerülése mind-mind hozzájárul a bursitis kialakulásának elkerüléséhez.
Váll bursitis kezelése
A bursitis kezelésének alapja általában
- A pihentetés ése
- A gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése
– A fizioterápia, gyógytorna is hatékony lehet az állapot kezelésében, mivel segít helyreállítani a váll normál mozgását és erősíti az izmokat.
– A kezelés további lépései közé tartozhat az érintett terület jegelése, amely csökkenti a duzzanatot és a fájdalmat.
– Ezen kívül, kortikoszteroid injekciókat is alkalmazhatnak közvetlenül a gyulladt nyáktömlőbe, hogy enyhítsék a gyulladást és a fájdalmat.
– Amennyiben a bursitis bakteriális fertőzés következménye, antibiotikumok alkalmazására lehet szükség.
– Ritkán, a konzervatív kezelések hatástalansága esetén, sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet a gyulladt nyáktömlő eltávolítása céljából.
A váll bursitis betegségből való felépülési idő egyénenként változó. Egyes betegek néhány hét alatt teljesen meggyógyulnak, míg másoknál hónapokig is eltarthat ez a folyamat. Azonban az esetek többségében a kezelés befejeztével az érintett páciensek képesek visszatérni korábbi tevékenységeikhez, munkájukhoz vagy kedvenc sportjukhoz.
A váll bursitis komoly probléma lehet, különösen azoknak, akiknek munkája vagy életmódja következtében a váll rendszeres terhelésnek van kitéve. A betegség időben történő felismerés és kezelés azonban jelentősen javíthatja az esélyeket a gyors és teljes felépülésre.
Fontos figyelni a test jelzéseire. Nem múló vállfájdalom esetén pedig célszerű orvosi segítséget kérni. Minél előbb fordulunk vállspecialistához, annál előbb szabadulhatunk meg a kínzó fájdalomtól.
Vállgyógyászaink által kezelt leggyakoribb panaszok:
Vállspecialista szakorvosaink
Dr. Major Bálint
Vállspecialista, Ortopéd-traumatológus főorvos
Dr. Tompai Ferenc
Ortopéd és baleseti sebész