Sajkacsonttörés
A kéz fájdalma a mindennapos tevékenységek jelentős részét megnehezíti, ezért fontos, hogy ha bármilyen panaszt tapasztal ezen a testtájon, vizsgáltassa ki mihamarabb, hogy mi okozza. Sajkacsontnak a nyolc kéztőcsont egyikét nevezzük, melynek törése leggyakrabban egy elesés következménye. Mivel sajkacsonttörés (vagy más néven scaphoideum törés) esetén gyakran nincs kívülről látható deformitás, és a fájdalom is gyorsan alábbhagy, sokszor nem fordulnak vele orvoshoz. Az is előfordul, hogy csak hónapokkal vagy évekkel később derül fény a sajkacsont törésére. Ekkor már nehezebb kezelni a problémát, de mindig van megoldás!
A sajkacsont anatómiája
A sajkacsont a csuklóban található 8 apró kéztőcsont egyike. A kéztőcsontok két sorban helyezkednek el, a sajkacsont kapcsolja össze és stabilizálja ezt a két sort. Sérülékeny csontról van szó, így a scaphoideum törés számít a leggyakoribbnak a kéztőcsonttörések körében.
A törés kiváltó okai
A sajkacsonttörés leggyakrabban egy elesés következménye. Jellemzően akkor fordul elő, ha valaki nyújtott kézzel esik előre, és a kezére támaszkodva ér földet. Sokszor az érintettek nem fordulnak ezzel a sérüléssel azonnal orvoshoz, mivel az esés hatására jelentkező fájdalom általában pár nap alatt csökken, és egy kisméretű duzzanaton kívül általában nincs más külső jel, ami scaphoideum törésre utalna. Így azt feltételezik, hogy csak egy sima csuklórándulásról lehet szó. Az is előfordulhat, hogy csak hónapokkal, esetleg évekkel születik meg a sajkacsonttörés diagnózis.
A sajkacsonttörés a sportolóknál is viszonylag gyakran előforduló sérülés. Jellemzően olyan sportágaknál fordul elő, melyeknél nagy az elesés esélye. Ilyen például a gördeszkázás, a küzdősportok, a röplabda és a parkour.
Milyen tünetei vannak a sajkacsonttörésnek?
A scaphoideum törés tünete az eleséskor jelentkező fájdalom, mely jellemzően pár nap, vagy egy-két hét után enyhül, és egy kisebb duzzanat is gyakran látható az esés után. A fájdalom jellemzően a csukló hátrahajlításakor jelentkezik, például fekvőtámaszozás közben, vagy ha a földről a tenyerünkre támaszkodva próbálunk felkelni. Idővel a csukló mozgástartománya beszűkül, kevésbé lehet hátrahajlítani, mint amennyire a másik csuklót. Sajkacsonttörés esetén a kéz fogási ereje is csökkenhet.
A diagnózis
A diagnózis felállításáért forduljon ortopéd szakorvoshoz. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő orvosai Budapest 3 pontján, családias, barátságos hangulatú rendelőben várják a gyógyulni vágyó pácienseket.
Az ortopédiai vizsgálat a kórtörténet (anamnézis) felvételével kezdődik. Az orvos kikérdezi a pácienst a tüneteiről, arról, hogy azok hogyan és mikor jelentkeztek először, milyen napszakban erősödnek, milyen egyéb betegségek állnak fenn, és a gyógyszerszedésre, korábbi betegségekre is kitér a vizsgálat ezen része.
Ezután következik a fizikális vizsgálat, melynek során az ortopéd szakorvos megtekinti a fájó területet, hogy ellenőrizze, van-e valamilyen szemmel látható elváltozás, majd tapintással és átmozgatással is további fontos információkhoz jut – többek között az ízületi mozgástartomány állapotát is felméri.
A sajkacsont törését jellemzően fizikális vizsgálat és röntgenfelvétel alapján lehet diagnosztizálni. Ugyanakkor, ha a kéztőcsontok nem mozdultak el a csonttörés közben, az is előfordulhat, hogy a friss sérülés az elesést követő egy héten belül készített röntgenfelvétellel még nem észrevehető. Emiatt, ha az ortopéd szakorvos azt tapasztalja, hogy a páciens kezén, a sajkacsont feletti terület erősen nyomásérzékeny, akkor feltételezi a scaphoideum törését, és gipszeléssel rögzítheti az ízületet. Ezzel megelőzhető a sajkacsonttörés elmozdulása, amely egy nehezebben gyógyítható formája lenne ennek a sérülésnek. Egy vagy két héttel később megismétlik a röntgenfelvételt, és ezen általában már jól kivehető a sajkacsonttörés. Ha ekkor sem egyértelmű a diagnózis, akkor MR-felvétel készítését is elrendelheti az orvos. CT vizsgálattal is diagnosztizálható a sajkacsonttörés, ám ezt a képalkotó eljárást viszonylag ritkán vetik be a sajkacsonttörés diagnosztizálásánál.
Hogyan kezelhető a sajkacsonttörés?
Egyszerűbb a helyzet, amennyiben a törés során nem mozdultak el a csontok, ekkor ugyanis a kezelés egy 2-3 hónapos gipszrögzítésből áll. Anatómiai okokból a sajkacsont vérellátása messze nem ideális, ezért szükséges ilyen hosszú ideig rögzíteni. A sajkacsont alkarhoz közelebbi részének egy darabja el is halhat a törés után. Ha ezen a részen tört el a csont, vagy a törés következtében elmozdultak a csontok, akkor műtéti beavatkozással gyógyítható a sajkacsonttörés. A műtétet végző orvos egy csavar segítségével rögzíti a csontokat a megfelelő pozícióban.
Szükséges a kezelés után fizioterápia?
A sajkacsonttörés gyógyulását javasolt fizioterápiás kezelésekkel is segíteni, gipszrögzítés és műtéti megoldás esetén is. Érdemes minden esetben gyógytornász segítségét igénybe venni, aki egy állapotfelmérés után személyre szabott gyakorlatokat javasol. A gipszrögzítés időtartama alatt fontos a vérkeringés javítása a kar nem rögzített ízületeinek tornáztatásával. Miután a gipszkötést eltávolították, akkor pedig a gyógytorna célja a legyengült izmok megerősítése és a beszűkült mozgástartomány helyreállítása. Műtét után is javasolt a gyógytorna a gyógyulás gyorsítására és teljesebbé tételére. A gyógytorna egyéb fizioterápiás kezelésekkel is kiegészíthető.
Kézsebész szakorvosaink
Dr. Lénárt Anett
Kézsebész specialista szakorvos, osztályvezető főorvos
Dr. Szalontay Tibor
Kézsebész, plasztikai sebész, traumatológus főorvos
Dr. Hábel Tamás
Traumatológus, kézsebész
A sajkacsonttörés akkor kezelhető a legnagyobb eredménnyel, ha minél hamarabb felismerik. Ha csukló- és kézfájdalmai vannak, ne halogassa tovább a vizsgálatot!
A sajkacsonttörés tüneteit tapasztalja? Egyéb mozgásszervi panasza van? Kérjen most időpontot a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelőbe, ahol a legmodernebb kezelési lehetőségekkel várják a nagy tudású, tapasztalt és empatikus szakorvosok a gyógyulni vágyó pácienseket!
Hívja most a 06 1 44 33 433-as telefonszámot!