Fogyatékkal élő gyermekek fizioterápiás foglalkozása
szerző Marketing BMM | 2022.10.11.
Fejlődési rendellenességek, balesetek vagy egyéb betegségek következtében kóros egészségi állapotok alakulhatnak ki, ilyenkor a fő célunk a mielőbbi teljes felépülés, a korábbi egészségi állapot visszanyerése, vagy ahhoz legközelebbi állapotot, továbbá a lehető legmagasabb önállóság elérése. A rendellenesség, károsodás mértékétől és a jelenlegi funkcionális, szellemi és mozgásállapot függvényében kell megválasztani a terápiát, valamint rövid és hosszú távú célokat kitűzni, pont ugyanúgy, mint azt felnőttek esetében tennénk.
Hogyan segíthet a fogyatékkal élő gyermekekenek a fizioterápia?
A fogyatékkal élő gyermekek mozgásfejlődése gyakran már a legkorábbi életkortól eltérhet az egészséges fejlődésmenettől. Sokszor egy korai életszakaszra jellemző szinten megáll, vagy minimális mértékben fejlődik csak tovább. A gyermek testének automatikus irányítása problémákba ütközik és a csecsemőkorra jellemző adekvát mozgások nem, vagy patológiás módon fejlődnek ki. A fejlődés nagyon hosszú, sok időt, energiát igénylő folyamat a gyermek és környezete számára egyaránt. A lehető legmagasabb önállóság elérése céljából viszont folyamatos fejlesztésre szorulnak. Fontos, hogy a gyermek motiváltságát a legmagasabb szinten tartsuk, hiszen az lesz a siker elengedhetetlen feltétele. A szüntelen motiváltság és az új céloknak való megfelelni akarás fogja előre vinni a fejlődésben. Ennek elengedhetetlen feltétele az állapotának és korának megfelelő játéktevékenység és szórakozás, valamint a kisebb, könnyebben elérhető célok folyamatos közös kitűzése.
Az otthoni mozgásfejlesztés elkezdése előtt érdemes megfontolni, hogy képesek vagyunk- e biztonsággal elvégezni azt. Hiszen, ha nem rendelkezünk elegendő ismerettel, tapasztalattal a gyermek mozgásállapotának anatómiai, patofiziológiai hátteréről, akkor akár kisebb-nagyobb balesetet is okozhatunk. Ezért érdemes az otthoni mozgásprogram elkezdése előtt gyógytornász vagy más szakember iránymutatását kérni, hogy mit érdemes végeznünk és mit nem. Kérjünk tanácsot és segítséget a biztonságos és optimális testhelyzetek és a gyermek mozgatásához szükséges helyes fogásmódokat illetően. Továbbá fontos, hogy folyamatosan körültekintően tudjunk eljárni a mozgást érintő feladatok végzése során, hiszen a gyermek aktuális mozgásállapota ingadozó lehet, s amit ma könnyedén ki tudtunk nyújtani, lehet, hogy az azt követő napon egyáltalán nem fogjuk tudni. Természetesen az ideális megoldás az lenne, ha a terápiát egy szakember végezné, és az ő iránymutatása mellett zajlani az otthoni program. Ilyen esetben a terapeuta megmutatja és betanítja az otthon végezendő részfeladatokat, passzív átmozgatást, masszázst, a mindennapos tevékenységekhez szükséges test- és testhelyzet változtatások módját, továbbá segít a gondozási feladatok minél könnyebbé tételében.
A fejlesztés hiányában a mozgásfejlődés és az idegrendszer fejlődése lelassulhat, akár meg is állhat.
Ezáltal a másodlagos következmények előfordulására is nagyobb a valószínűség, mint például izomkontraktúrák, deformitások, vagy kóros kompenzációk jelenhetnek meg az egyes gerincszakaszok, a medence tartásában, a fej, a nyak, a nyelv mozgásában is.
Mi a célja a fogyatékkal élő gyermekek fizioterápiás foglalkozásának?
Legfontosabb feladat az életminőség javítása, melynek alapvető feladat a testhelyzet-korrekció, ezáltal egy biztonságos pihenőhelyzetet, valamint olyan helyzetek megtalálása és kialakítása amivel a világ megélésének örömét növelhetjük fogyatékkal élő gyermekünk számára. Példaként a háton fekvő helyzet a súlyosan és halmozottan sérült gyermeknek sokszor erős feszülést, úgynevezett opisztotónust eredményezhet, ezzel a szemben egy stabil oldalfekvés segíthet a kóros reflexek gátlásában. Ezt követően a feladatok során olyan célokat tűzünk ki, melyek a mindennapos életvitelt megkönnyítését segíthetik elő.
Sokszor a csecsemőkorban vagy még az anyaméhben történt sérülések következtében szenzomotoros zavar alakulhat ki, azaz a motoros funkciók sérülésén túl szenzoros problémák is jelentkeznek, úgy mint a kommunikációs zavar, érzékelési és észlelési, tapasztalatszerzési problémák. Ezek fejlesztésére is mind hatással lehetünk a terápia során. A folyamatos szomatikus ingerek (tapintás, látás, hallás) hatására a gyermek felfedezi testét, teste határait, továbbá felfedezi és megtanul kapcsolatot tud teremteni a környezetével. Ezek mind előfeltételei a testséma és mozgáskoordináció kialakulásához.
Mi segít a fogyatékkal élő gyermekek fizioterápiás foglalkozásán?
A fejlesztő foglalkozások során különböző izgalmas játéktevékenységek nyújtunk a gyermekeknek, mely a fejletlen vagy nem megfelelően működő idegrendszerüket saját aktív részvételükkel fejleszthetik. Nem egy beszabályozott tréninget alkalmazunk, minden gyermek egyéni fejlettségi szintjére és éppen aktuális kedvéhez is igazítsuk. A különböző és változatos eszközök segítségével olyan környezetet igyekszünk a gyermek számára kialakítani, amelyben a saját testrészeit nehezen koordináló, éretlen idegrendszerű, kudarcokhoz szokott gyerekeket is örömteli mozgásra ösztönözhetünk. A fejlesztéshez továbbá hozzá tartozik a passzív átmozgatás, masszázs, manuális technikák a feszes izomzaton, valamint olyan aktív gyakorlatok végzése mely segíti elkülöníteni a karok és lábak mozgását, az ellentétes végtagmozgást, az izomzat erősítését vagy épp lazítását, a helyes testhelyzetek megéreztetését és felvételét, valamint a koordináció javítását.
Összefoglalva célunk a sérült, illetve fogyatékkal élő gyermekek életminőségének, testi és mentális állapotának javítása (habilitáció, rehabilitáció), családjaik segítése, minél teljesebb társadalmi beilleszkedésük elősegítése.