Combnyaktörés
-
Mi okozza a combnyaktörést idősebb korban és mi a fiatalabbaknál? Mik a betegség tünetei? Milyen műtéti megoldásokkal kezelhető? Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás?A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő szakorvosainak segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a combnyaktörésről.
Combnyaktörés okai
A combnyaktörés nagyon gyakran előforduló sérülés, mely az idősebbeknél jellemzőbb, mint a fiatalabb korosztály tagjainál. A közvetlen oka leggyakrabban egy elesés, amely során ütés éri a csípő környékét. A combnyaktörés kialakulásához az is hozzájárul, hogy az életkor előrehaladtával a csontsűrűség lecsökken, így törékenyebbé válnak a csontok.
A változókor után a hölgyeknél az ösztrogénszint csökkenése miatt ez a folyamat fokozottabb, ezért náluk gyakrabban fordul elő combnyaktörés. A csonttömeg vesztéshez a tápanyagokban (például kalcium) szegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, egyes emésztési zavarok, hormonális problémák is hozzájárulhatnak. Az elesés kockázatát pedig az egyensúlyérzetet negatívan befolyásoló betegségek (mint például a Parkinson-kór és az agyvérzés) fokozzák.
Dr. Mihola Dóra
Reumatológus szakorvos
Csontritkulás okozta combnyaktörés
A combnyaktörés kialakulásában nagy szerepet játszik a csontritkulás is. Ez egy igen alattomos betegség, mivel jellemzően nem okoz fájdalmat, így nagyon gyakran kezelés nélkül marad. A csontritkulás (osteoporosis) lényegében a csontok szerves és szervetlen állományának minőségi és mennyiségi romlása, illetve csökkenése. Nőknél, idősebbeknél és vékony testalkatúaknál gyakrabban fordul elő. A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a kalciumban szegény táplálkozás és a mozgásszegény életmód is mind a csontritkulás rizikófaktorának számít.
Az ásványi csonttömegről a csontsűrűségvizsgálat ad pontos képet. A kialakult csontritkulás kezelésének célja a további csonttömeg vesztés megakadályozása, illetve lassítása, ezzel pedig a combnyaktörés rizikójának csökkentése. Ezt komplex kezeléssel lehet elérni, a gyógyszerek szedése mellett kalcium, D-vitamin és egyéb vitaminok szedésére és rendszeres mozgásra is szükség van. Ez utóbbihoz érdemes felkeresni egy gyógytornászt, aki összeállít és megtanít a páciensnek egy számára megfelelő intenzitású és erősségű mozgásprogramot.
Időskori combnyaktörés
Ez a sérülés gyakrabban fordul elő az idősebb korosztály tagjainál. Jellemzően akkor következik be, amikor elesnek, és az esés során nem ér le a kezük a földet érés előtt, így a csípőjükre esnek rá. Ha egy idősebb ember elesik, és csípő környéki fájdalmai vannak, akkor azonnal röntgenfelvételt kell készíteni, mivel a combnyaktörés sok esetben mihamarabbi műtétet igényel a további szövődmények elkerülése érdekében.
Fiatalkori combnyaktörés
A combnyaktörés fiataloknál is előfordulhat, bár sokkal ritkábban, mint az idősebbeknél. Náluk jellemzően autóbaleset során következik be, mikor a műszerfal “szembejön” a sofőrrel, aki emiatt nagyon erősen megüti a térdét, a tengelyirányú terhelés pedig combnyaktörést válthat ki. Ilyen baleseteknél fordul elő az a verzió, hogy nem a combnyak, hanem a medence sérül, a combfej „kiüti” a vápa hátsó peremét.
Combnyaktörés tünetei
A combnyaktörés tünetei jellegzetesek. A láb az elesés után szinte rögtön kifordult helyzetbe kerül és megrövidül. A páciens nem tudja megemelni, mozgatni a végtagot, teljes járásképtelenség alakul ki nála, amihez erős csípőtáji fájdalom társul. A csípőn duzzanat és vérömlenyek is megjelennek.
Létezik egy jóval ritkább formája ennek a sérülésnek, ez az úgynevezett beékelt combnyaktörés. Ennél a típusnál a combfej nem törik le a combnyakról, hanem a combfejbe belecsúszik a combnyak és a beteg járóképes maradhat. Ennek a típusnak nem olyan jellegzetesek a tünetei, éppen ezért, ha egy idősebb ember elesik, és fáj a csípője, mindenképp javasolt megröntgenezni, mert egy későbbi kiékelődés súlyos panaszokat okozhat.
Combnyaktörés fajtái
A combnyaktörés lehet diszlokált (elmozdult) és nem diszlokált (nem elmozdult). Az elmozdult csonttörés egyik típusa az, amikor a csont csak kissé mozdult el a törés mentén, a másik verzió esetén pedig a csont valamely része teljesen levált a csont másik részétől. A combnyaktörés lehet ízületi tokon belüli és ízületi tokon kívüli.
Combnyaktörés ellátása
Nagyot változott a világ a combnyaktörés kezelésében. Régebben a két tört csontvéget jellemzően csavarozással ‘rakták össze’. Egy ilyen típusú műtét után fontos az adott végtag tehermentesítése. Ma ezt a megoldást inkább csak fiatalabb pácienseknél alkalmazzák, és náluk is akkor, ha nincs nagy elmozdulás a combnyakban. Fontos, hogy a törött csontvégeket mielőbb helyretegyék és stabilan rögzítsék, hogy a vérkeringés és a combfej életképessége fennmaradjon. Ma jóval gyakoribb megoldás a csípőprotézis műtét, amivel elérhető a teljes fájdalommentesség, a korai teljes terhelhetőség és a páciens eredeti funkciójában használhatja újra a lábát.
Combnyaktörés műtéti kezelése
Az idősebb betegeknél combnyaktörés esetén mindig csípőprotézist ültetnek be. Ennél a módszernél nagyon jó, hogy az implantátum beültetése után nincs szükség a végtag tehermentesítére, már a műtét másnapján kikelhetnek a páciensek az ágyból. Fiatalabbaknál, amennyiben a sérülés lehetővé teszi, igyekeznek csavarozással meggyógyítani. Ha nagymértékű a törés, akkor a fiatalabb pácienseknél is a csípőprotézis műtét hozza el a megoldást.
A csípőműtétek és a választott műtéti technika szempontjából fiataloknak jellemzően a 60 év alatti korosztály tagjait tekintik, viszont az utóbbi időben már inkább a csontállomány minősége alapján döntik el, hogy ki számít fiatalnak és ki idősnek. Egy nagyon jó csontállománnyal rendelkező 75-80 éves embernek is be lehet ültetni ragasztó nélküli protézist. Ugyanakkor egy 60 éves páciensnek is lehet olyan előrehaladott csontritkulása, hogy cementes protézist lehet csak beültetni neki.
Csípőprotézis beültetés
A fiatalabb betegeknél elsősorban cement nélküli, az idősebbeknél pedig jellemzően inkább ragasztott, cementes protéziseket ültetnek be. A cementes protézisek beültetésénél kötőanyagot használnak a protézis és a csont között, a cement nélküli csípőprotézis típusoknál viszont nincs erre szükség, mert a protézis felszíne speciális kiképzésű, melyre rá tud nőni a csont.
Az implantátum beültetésekor először eltávolítják a beteg combfejet, a medencecsont vápájáról pedig a porcot, és felmarják. Ezután beültetnek egy félgömb alakú fém vápát, ebbe pedig felkeményített műanyag betétet illesztenek, vagy csontcementtel műanyag vápát ragasztanak be. Ezt követően a combcsont velőüregébe ültetik be a protézis fém szárát. A szárra ezután fém vagy kerámia gömbfejet illesztenek, mely a vápa műanyag részében mozog, így helyettesítve az eredeti ízület funkcióját. A csípőprotézis műtét után közvetlenül nem tapasztalnak jelentősebb fájdalmat páciensek, a műtét végén a sebbe adott érzéstelenítő injekciónak köszönhetően. A csípőprotézis beültetése és a rehabilitációs időszak után a combnyaktörést szenvedett páciensek újra teljes funkciójában használhatják az adott végtagot.
Félprotézis beültetés
Félprotézis beültetésre általában a legidősebb korosztály tagjainál kerül sor. Ennek nagy előnye, hogy ez egy nagyon gyors műtéti technika. A törött combnyak és combfej eltávolítása után egy szárat ragasztanak be a combcsontba, amire egy kisebb fejet, majd erre egy nagyobb fejet illesztenek. A csípőízület medence részéhez nem nyúlnak, így a nagy fej tud mozogni a medence részben, a kis fej pedig a nagy fejben. Ezt a megoldást úgynevezett bikontakt protézisnek is nevezik. Ezzel a módszerrel gyors az operáció, és a műtét után a végtag rögtön terhelhető, és teljes funkcióját visszanyerheti az adott ízület.
Revíziós csípőprotézis műtét
A revíziós csípőprotézis műtét során egy korábban beültetett csípőprotézist cserélnek újra. Erre rendszerint akkor van szükség, mikor a korábbi csípőprotézis élettartama lejárt. Valamennyi csípőízületi implantátum egy idegen anyag a szervezetben, mely élő tulajdonságokkal nem rendelkezik, így egy idő után hasonlóan a fogtömésekhez, kilazul. Ez azért történik, mert a protézis kopóanyagának elhasználódásakor a kopástermékek felhalmozódnak az ízület környékén, és olyan szöveti reakciót indítanak el, aminek eredményeként a csont felszívódik a protézis környékén. A mai modern implantátumok esetén kb. 15-20 év után lazulhatnak meg a komponensek, melyek szükségessé tehetik a protézis cseréjét, de léteznek ennél hosszabb ideje bent lévő panaszmentes protézisek is.
Magyarországon a 70 év alatti pácienseknél jellemzőbb a cement nélküli csípőprotézis beültetése, mivel ennek nagy előnye, hogy ha a későbbiekben, a páciens élete során az implantátum cseréjére (azaz revíziós csípőműtétre) kerül sor, akkor azt a csípőprotézis műtétet jóval kisebb csontállomány vesztéssel el lehet végezni, mint a cementes
Combnyaktörés rehabilitáció
A csípőműtéteket követő gyógytorna rendkívüli mértékben segíti a gyors és teljes gyógyulást. A fiataloknál azért nagyon fontos, hogy ne veszítsék el azt a jó izomzatot és mozgásfunkciót, amivel rendelkeztek. Az idősebb pácienseknél pedig azért, hogy minél hamarabb megtanuljanak újra önállóan és biztonságosan mozogni.
Combnyaktörés – Gyógytorna gyakorlatok
A combnyaktörés műtéti ellátása után kiemelt szerepet játszik a gyógytorna a gyógyulásban. A gyógytorna célja eleinte a mozgástartomány visszaállítása és a csípőtáji izmok megerősítése. A gyógytorna már a kórházban megkezdődik, majd a páciens otthonában is folytatódik.
Fontos, hogy a gyakorlatsort szakképzett gyógytornász állítsa össze, figyelembe véve az orvosi utasításokat (hogy teljesen vagy részben terhelhető-e a végtag, vagy pedig eg2yáltalán nem helyezhető rá még rá súly), és a páciens és a sérülés egyéni adottságait, jellemzőit.
A gyógytorna későbbi szakaszában olyan gyakorlatokat tanít a gyógytornász, amik segítik a hétköznapi életben szükséges feladatok (például székre, földre való leülés, felállás, emelés, buszra felszállás, leszállás, cipő felvétele, stb.) elvégzését.
Combnyaktörés – Mennyi idő alatt gyógyul?
Ragasztott protézisek beültetése után gyakorlatilag 1 nap után teljes súlyával terhelheti a beteg az adott végtagot. Csak amiatt adnak a páciensek kezébe valamilyen segédeszközt, hogy növeljék a stabilitásukat és a biztonságérzetüket. Csípőprotézis beültetése után 6 héttel már segédeszköz nélkül is lehet mozogni, a páciens teljes funkcióval használhatja az adott végtagot.
A ragasztó nélküli csípőprotézisek beültetése után korábban részterhelést alkalmaztak a pácienseknél. Manapság a technika és az implantátumok fejlődésével és úgynevezett galléros protézis szárak alkalmazásával azonban már a műtétet követően teljes testsúllyal lehet terheltetni ezeket a protéziseket is.
Ha a combnyaktörést csavaros szintézises műtéti technikával kezelték, akkor a beavatkozás után teljesen tehermentesíteni kell a végtagot. A páciens hozzáérintheti ugyan a talpát a földhöz, de a test súlyát nem terhelheti rá – általában 6 hétig kérik ezt az orvosok a betegtől ennél a műtéti megoldásnál.
Combnyaktörés megelőzése
A combnyaktörés megelőzése érdekében fontos a rendszeres, az adottságoknak és a fizikai állapotnak megfelelő mozgás, és a tápanyagdús táplálkozás, kiemelt figyelmet fordítva a kalcium és D-vitamin bevitelre.
Nők a menopauzát követően, férfiak esetén pedig 70 év felett javasolt elmenni csontsűrűségmérésre, amellyel kezdeti szakaszban is kimutatható a csontritkulás. Így gyógyszerszedéssel és életmódváltással megelőzhető az állapotromlás.
A combnyaktörés megelőzésének része az is, hogy az elesések előfordulásának esélyét minimálisra csökkentjük. Ebben segíthetnek az olyan mozgásformák, melyek az egyensúlyérzéket is fejlesztik. Emellett idősebbeknél, vagy olyanoknál akik nehezen mozognak, javasolt kapaszkodók felszerelése a lakásban és csúszásgátló szőnyegek használata.
Csípőműtétet végző orvosaink:
Dr. Bejek Zoltán PhD
Ortopéd egyetemi docens
Dr. Gáspár Szabolcs
Ortopéd-traumatológus
Dr. Molnár Péter
Ortopéd-traumatológus
Dr. Holnapy Gergely PhD
Ortopéd egyetemi adjunktus