Stroke és agysérülés
utáni rehabilitációs központ

Mit érdemes tudni a stroke-ról?

Az agyi érkatasztrófa, másnéven stroke, illetve más eredetű agysérülések óriási kárt okozhatnak az agy működésében. Ezek az állapotok életveszélyesek, a túlélésük pedig nagy dolog. Ennél azonban még nagyobb és nehezebb dolog a felépülés. A rehabilitáció bármilyen agysérülés után komoly kihívás az érintett páciens és a családja számára is. A kórházi kezelések végével azonban nem szükségszerű, hogy a javulás és a fejlődés is véget érjen. Speciális rehabilitációs központunk az agysérülésen vagy stroke-on átesett betegek további segítésével, fejlesztésével foglalkozik.
Az agykárosodásnak legtöbb esetben marad olyan következménye, ami erősen befolyásolja a mindennapokat, azonban ezeknek nagy része fejleszthető – szakszerű segítséggel. A különböző beszédzavarok, a beszédképtelenség, a memóriazavarok, a koncentrációs zavar, a nyelvi és a beszédértési nehézségek, vagy akár a kéz ügyetlensége mind kezelhető és javítható. Szakembereink olyan logopédusok, neuropszichológus és ergoterapeuta, akik kifejezetten ilyen problémák kezelésére specializálódtak, és komplex járóbeteg ellátás formájában segítenek a fennmaradt nehézségek és készségzavarok leküzdésében.

Agysérülés és stroke utáni tünetek, panaszok

Az agyi sérülések után legtöbb esetben fennmaradó tünetek:

• a beszédértés sérülése,
• a beszédkészség sérülése: érthetetlen vagy artikulálatlan beszéd, hangképzési zavar, nyelési nehézség, szótévesztés, akadozó beszéd, szókeresési és szó indítási nehézség,
• teljes beszédképtelenség,
• spontán beszéd zavara,
• olvasás-írás és számolás zavara,
• emlékezet és figyelem zavara,
• dekoncentráció,
• demencia.

Agysérülés következményei (utáni problémák kialakulása )

Az agysérülésnek számos oka lehet. Ezek közül vezető helyen szerepel a stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa (szélütés, agyi infarktus), de akár valamilyen baleseti sérülés, vagy komoly agyműtét következtében is előfordulhat következményes agykárosodás. Az érintett terület és kiterjedés mértékétől függően a fennmaradó tünetek és zavarok is sokfélék lehetnek. A leggyakoribb nehézségek és problémák az afázia (beszéd- és nyelvi zavar), a figyelem- és emlékezetzavarok, illetve a koordinációs és mozgásbeli zavarok.

Az afázia

Az afázia az agyi érkatasztrófák, daganatok vagy traumák okozta károsodás következtében fellépő beszéd- és nyelvi zavarok összefoglaló elnevezése, a már megtanult beszéd elvesztését jelenti felnőtt vagy fiatalkorban. A meghatározott agykérgi és kéreg alatti sérülések olyan, több területet érintő funkciózavarokat eredményezhetnek, amelyek a nyelvhasználat (hangzó beszéd, olvasás-írás, számolás, jelnyelv és más szimbólumok) megértési, és produkciós formájában mutatkoznak meg.
Szókeresési nehézségektől a teljes beszédképtelenségig terjedhetnek a változatos tünetek. Társuló tünetként előfordulhatnak különböző folyamatok gyengülése, gondolkodás, figyelem, emlékezetzavarok, de az intellektus alapvetően érintetlen marad. A kommunikációs nehézségek gyakran lehetetlenné teszik az érintetteknek gondolataik, kívánságaik közlését. Ebben a problémában szakértő logopédusaink segítenek, akik speciális foglalkozásokkal érnek el fejlődést.

Agysérülés utáni koncentrációs és memóriazavar

Agysérülés után igen gyakran fellépnek figyelmi zavarok és emlékezeti problémák. Ennek az az oka, hogy mind a figyelemnek, mind az emlékezetnek több komponense van, ami különböző agyi területekhez kötött. Pl. a neglect szindrómának, ami többnyire bal oldalra vonatkozó figyelmi elhanyagolást jelent, más az agyi központja, mint a szelektív figyelemnek (azaz hogy több dolog közül ki tudjuk választani a célelemeket). Az emlékezet esetében beszélhetünk rövid- és hosszúidejű memóriáról, tennivalóink megjegyzéséről, útvonal emlékezetről, történetek felidézési képességéről, és így tovább. Ilyen problémák esetén neuropszichológus tud segíteni a fejlesztésben. A neuropszichológiai vizsgálattal megnézzük, hogy mely komponensek épek, és melyek károsodtak (ez maximum 3 alakom), és ennek alapján dolgozzuk ki a személyre szabott neuropszichológiai tréninget (minimum 4 alkalom, vagy megegyezés szerint).

Koordinációs zavarok és mozgásszervi problémák

Az agyat ért károsodások (trauma, daganat, műtét vagy stroke) okozhatnak koordinációs zavarokat is, amelyek többféle módon jelentkezhetnek attól függően, hogy az agy mely részeit érintette az adott történés. Az egész mozgásszervrendszert vagy csak bizonyos részeit külön-külön is érinthetik a fellépő tünetek, mint a törzs vagy végtagok, valamint megjelenhetnek a kis- (írás, evés/ivás), és a nagymozgásokban (öltözködés, fésülködés) egyaránt.
A koordinációs deficit jelentkezhet olyan formában, hogy a tanult és tervezett cselekvéseket a beteg képtelen kivitelezni, akár teljesen ép mozgás funkciók mellett.
Előfordulhat, hogy az akaratlagos izom mozgások koordinációjában lép fel jelentős zavar, ami bizonytalan vagy ügyetlen mozgás funkciót eredményez.
Gyakran tapasztalható probléma még a célirányos (célzó) mozgások kivitelezésének nehezítettsége, ami az enyhe pár centiméteres eltéréstől, akár a teljes céltévesztésig is terjedhet.
Minden fellépő és kezletlen koordinációs zavar jelentős életminőségbeli romláshoz vezethet, ugyanis az ezzel járó tünetek (pl: ügyetlenség, botladozás, céltévesztés evés közben) a beteg szeparálódásához vezethetnek. Az ilyen típusú problémák kezelésében ergoterapeuta szakember nyújt segítséget

Komplex kezelés , rehabilitációs lehetőségek stroke vagy agysérülés után

Abban az esetben, ha a beszédzavar mellett a mozgás zavara is jelen van a történés után, a stroke-on átesett betegek rehabilitációs kórházi osztályokon kapnak 1-3 hónapig tartó komplex ellátást. Ebbe a terápiába a segítő családtagot is bevonják, tanácsokkal látják el az otthoni lehetőségekről, a hétköznapok “viteléhez”. Ezután évente lehetőségük van újabb 1-1 hónapon keresztül igénybe venni ezt a rehabilitációs programot. Azonban ezek a terápiák több esetben nem tudják az elvárt gyógyulást biztosítani, több ok miatt, például: a terápia hosszabb időt vesz igénybe, a beteg érzelmileg instabil, még nem képes együttműködni maradéktalanul, vagy súlyosabbak, komplexebbek a funkciókiesések.
A tapasztalatok szerint a páciens otthonában nagyobb biztonságot él meg az egészségügyi kiszolgáltatottság helyett, és szívesebben veszi a járóbeteg ellátást, az ambuláns lehetőségeket.

A betegek másik, nem elhanyagolható csoportjának a történés után fel nem tárt, vagy enyhe mozgásproblémája van (apraxia,diszpraxia), vagy pusztán csak a beszélt és írott kommunikáció tűnik zavartnak. Ők ritkán kapnak lehetőséget kórházi osztályon történő rehabilitációra. Ezekben az esetekben is nagyon fontos azonban a segítség, a fejlesztés. Központunkban specialista szakembereink személyre szabott terápiákkal számukra is segítséget nyújtanak, járóbeteg ellátás keretében.

Neuropszichológia agysérülés után

Az ún. kognitív képességek, mint a figyelem, emlékezet, észlelés, gondolkodás, önszabályzási képességek rehabilitációja fontos lehet nemcsak önmagában, hanem az egyéb rehabilitációban is. Például a mozgásrehabilitációban, hogy a páciens oda tudjon figyelni, illetve az otthoni feladataira emlékezzen. A neuropszichológiai tréning történhet egyéni-, és csoportos formában, illetve extra otthoni házi feladatokkal. A terápia fontos része a segítő hozzátartozó részére történő tanácsadás is.

Első lépésben felmérjük a páciens állapotát, azaz a mentális, és kognitív képességeit a neuropszichológiában használt és jól bevált, standardizált tesztek által. Ez mindenkinél egyénre szabottan történik. A diagnosztika általában 2-3 alkalmat vesz igénybe. A második lépés a terápia megkezdése. Először általában négy alkalmas terápiára szerződünk, a 4. alkalommal megbeszéljük a folytatást, vagy a lezárást. Az első terápiás alkalommal kitűzünk egy célt, és meglátjuk, hogy sikerült-e azt részben, vagy teljesen elérni (pl. hogy jobban tudjon figyelni). Kontroll neuropszichológiai vizsgálattal objektívebben is meggyőződhetünk a fejlődés mértékéről.

Ergoterápia agysérülés után

Az ergoterápia a pácienssel közösen meghatározott célok elérésére szolgál (pl. önellátási feladatok, mozgásos és kognitív fejlesztés). Tanácsadással tudjuk segíteni a beteget és a családját is, hogy a lehető legjobb megoldásokat és megküzdési stratégiákat tudják alkalmazni az otthoni- és a mindennapi életvitelhez való visszatérésben (pl: speciális egyénre szabott eszközök, tányérok, evőeszköz, tisztálkodás, munka).

Az ergoterápia megkezdése előtt, hogy pontos képet kapjunk pácienseink kognitív- valamint mozgás funkcióik állapotáról, különböző teszteket alkalmazunk.
A kognitív felmérőben többek között orientációra, számolásra, olvasásra-írásra, téri-vizuális érzékelésre valamint rövid-és hosszú távú memóriára vonatkozó kérdések vannak.
A mozgásban jelentkező deficitek mérésére koordinációs, kis-és nagy mozgásos gyakorlatokat és finommotorikus mozgásokat alkalmazunk (kéztorna, szorítóerő és szelektív ujjmozgások). Az önellátási funkciókban fellépő problémákat a páciensekkel és családjukkal közös megbeszélés alapján térképezzük fel..

Stroke rehabilitációs szakembereink