Köszvény
Mi a köszvény?
A köszvény egyfajta anyagcsere-zavar miatt kialakuló ízületi gyulladás, amely fájdalmas rohamokat okoz az érintett ízületekben. Leggyakrabban a lábfejen, a nagylábujj ízületében jelentkezik , azonban előfordulhat a boka, a térd, a könyök, a csukló, és a kézfej ízületeiben is. Nőket és férfiakat egyaránt érintő betegségről van szó, ami már fiatal kortól jelentkezhet.
A köszvény kialakulásának okai
Köszvény esetén a fő kiváltó ok az életmódban, ezen belül is a táplálkozásban rejlik. A betegséget az ízületekben felhalmozódott magas húgysav-, más néven purin-szint okozza. A purin számos élelmiszerben előforduló szerves vegyület, nagy mértékben húsokban, állati eredetű fehérjékben, halakban található, azonban egyes zöldségekben, gombákban és hüvelyesekben is magas szinten jelen van. Ezért tartja úgy a régi közmondás, hogy a köszvény a gazdagok betegsége. A magas purintartalmú ételek túlzott fogyasztása kifejezetten egészségtelen, túlsúlyhoz és köszvényhez vezethet.
Normál esetben a húgysavat veséink kiválasztják és kiürítik. Köszvény esetén azonban a vérben felhalmozódik a purin, ami tűhegyes kristályok formájában kicsapódik egy vagy több ízületben. Ezek a húgysav-kristályok okozzák a gyulladást és a fájdalmat.
Ritkább esetben, de előfordulhat, hogy a probléma kiváltó oka autoimmun betegség vagy bakteriális fertőzés. A betegség eredetének meghatározása reumatológus szakorvos feladata, aki alapos vizsgálat alapján pontos diagnózist állít fel, és ennek megfelelő kezelést javasol.
A köszvény tünetei
A köszvény betegségre általában maga a köszvényes roham hívja fel a figyelmet. Ez erős ízületi fájdalommal jár, mely gyakran éjszaka jelentkezik és akár 5-7 napig is eltarthat. A fájdalom mellett az érintett ízület kipirosodik, duzzadttá és kifejezetten nyomásérzékennyé válik, sőt, a köszvényes roham alatt akár láz is jelentkezhet. A roham nyomtalanul elmúlhat akár magától, vagy fájdalomcsillapítók hatására is 5-7 nap után, azonban kezelés hiányában bármikor visszatérhet. Az ismétlődő rohamok a fájdalom és az életminőség romlása mellett komoly ízületi károsodást és deformációt is okozhatnak, ezért érdemes az első jeleknél Reumatológus szakorvos felkeresése.
A betegség tüneteiről és lelki okairól bővebben ide kattintva olvashat!
Mikor forduljon szakorvoshoz?
Mielőbb forduljon reumatológus szakorvoshoz, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:
- Erős fájdalom az ízületben (lábujj, boka, térd, könyök, csukló, ujjak)
- Duzzanat alakul ki az érintett területen, a bőr pirossá, meleggé és feszessé válik, tapintásra-nyomásra érzékeny lesz.
- Ha panaszait láz, hidegrázás, gyengeség kíséri (nem minden esetben fordul elő)
- Amennyiben nincsenek panaszai, de a vérképében magas húgysavszintet mértek.
A krónikus köszvény kockázatai
Krónikussá akkor válik a köszvény, ha nem kezelik. Sokan nem foglalkoznak a rohamokkal, esetleg összekeverik egyéb ízületi gyulladásos betegséggel,és miután pár nap alatt elmúlik a fájdalom, nem fordulnak szakorvoshoz. A kicsapódott húgysav-kristályok azonban tünetmentes időszakokban is ott vannak az ízületekben, folyamatosan roncsolva azokat, valamint állandó gyulladásban tartva az egész szervezetet. A kezeletlen köszvény következményeképp kialakulhat például vesekő, veseelégtelenség, cukorbetegség, emellett növeli a szív-és érrendszeri problémák, valamint egyes májbetegségek kialakulásának kockázatát is. A húgysavkristályok hosszútávon az ízületek deformitását is okozhatják, ami nem csupán esztétikai probléma: a deformitások ugyanis mozgásbeszűkülést okoznak, így akadályt jelentenek a mindennapok során is.
A vesekő réme
A köszvényben szenvedő betegek kb. egyötödénél húgysavas vesekő fejlődik ki, mely elzárhatja a húgyutakat. Ez nemcsak pokoli fájdalommal jár, de ha nem kezelik a helyzetet, gyulladást, illetve vesekárosodást okoz.
Azoknál a köszvényes betegeknél, akiknek más, vesét károsító betegsége is van – például magas vérnyomás vagy cukorbetegség -, a fokozatosan romló vesefunkció miatt csökken a húgysav kiválasztása, emiatt az ízületi károsodás folyamatosan rosszabbodik.
Megelőzhető-e a köszvény?
A magas húgysav-szint mindenképpen figyelmeztető jel arra, hogy érdemes életmódot váltani és megelőzni a betegség kialakulását. Emellett pedig a genetikai hajlamra is oda kell figyelni, hiszen akinek a családjában előfordul a köszvény, az nagyobb eséllyel fog ugyanebben a betegségben szenvedni. A megelőzés elsőszámú módszere a helyes táplálkozás. Ez esetben purin-szegény étrend betartásáról és sok folyadék (víz, gyógytea) fogyasztásáról van szó.
Megfigyelések alapján kiderült, hogy a túlsúly is okozhat húgysavszint emelkedést, ez esetben a köszvény tüneteinek csillapításához gyakran önmagában súlyvesztés is elég. A dohányzás szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatát, tehát a megelőzés fontos része a dohányzásról való leszokás is.
Egyes vélekedések szerint, a betegség megelőzésében (és a gyógyításban is) eredményes az ananász, a zeller és a fekete cseresznye. Az ananászban megtalálható enzimek csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. A zeller pedig a népi gyógyászat szerint a húgysav szinten tartásában nagy segítség. A fekete cseresznye, a fekete áfonya és az eper pedig enyhíti az ízületi fájdalmakat. További népi javallat a csalántea fogyasztása, kúraszerűen.
Kezelési lehetőségek
A kezelési módot minden esetben a reumatológus szakorvos határozza meg, alapos vizsgálat és diagnosztika alapján. A személyre szabott terápia meghatározásában nagy szerepe van a betegség kiváltó okának, előrehaladottságának, illetve annak, hogy éppen akut gyulladás zajlik-e.
Első lépésként a gyulladás csillapítása szükséges, melyet általában szájon át szedhető gyógyszerrel, egyes esetekben injekciós kezeléssel, sok pihentetéssel és kímélettel érnek el. Az esetek döntő többségében nonszteroid fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek már hatásosak, azonban előfordul, hogy oly mértékű a gyulladás, amelyet csak szteroidos kezeléssel lehet csillapítani.
Az akut szakasz kezelése után fontos cél a húgysavszint csökkentése!
Ennek elérése érdekében a reumatológus szakorvos személyre – és testsúlyra! – szabott köszvény diétát fog javasolni, melynek alapja a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék. A betegnek tehát ki kell hagynia étrendjéből az olyan magas purin tartalmú ételeket, mint például a halak, belsőségek, baromfik, élesztő, füstölt hús, sertés-,marhahús, zöldborsó, földimogyoró vagy a spenót.
Kerülendők a magas zsír-, és cukortartalmú péksütemények. A tej és tejtermékek közül a zsírszegény tej, sovány sajt, túró fogyasztható. A megszokott étrendből ki kell húzni a húslevest és az erőlevest is. Helyettük zöldség és gyümölcslevest fogyasszon a beteg. Ezt a kímélő étrendet ki lehet egészíteni salátákkal, héjában sült burgonyával, ami kifejezetten előnyben részesítendő étel a rizs és a citrom mellett. A cukortól és az édességektől szintén búcsút kell venni. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, ez napi minimum 3 litert jelent szénsavmentes víz és teák formájában. Kiváló purinürítőként becsülik például a Balfi és a Salvus gyógyvizeket, és a csalánteát. Utóbbit az egyik legjobb vértisztító növényként tartják számon. A diéta mellett, a húgysav megfelelő szinten tartásához gyakran szükség van gyógyszeres kezelésre is, melyről a szakorvos dönt.
Reumatológus szakorvosaink
Dr. Mihola Dóra
Reumatológus szakorvos
Dr. Szeles Flórián
Reumatológus szakorvos
Dr. Bán Katalin
Reumatológus szakorvos
Dr. Bordán Éva
Reumatológus szakorvos