Bokasérülések baleseti sebészeti ellátása
- Most kezdte el feltérképezni a kezelési lehetőségeket, esetleg háziorvosa irányította ide? Jó helyen jár! Segítségünkkel teljes körű felvilágosítást kap a bokasérülések műtét nélküli és műtéti megoldásairól.
A boka sérülései
A bokasérülés az egyik leggyakoribb traumatológiai kórkép. Ha egy rossz lépést, ugrást, esést követően megbicsaklik a lába, és kifelé vagy befelé fordul a bokaízület, az szalagsérüléshez vagy akár bokatöréshez vezethet. Szakszerű, baleseti sebészeti ellátásuk nélkülözhetetlen a gyors és teljes gyógyuláshoz, mivel kezelés nélkül maradandó károsodás jöhet létre az ízületben, a környező szalagrendszerben és az ízfelszínekben.
A bokaízület anatómiája
A bokaízületet 3 csont alkotja:
- A külboka: a szárkapocscsonttest (fibula) test távoli vége
- A belboka: a sípcsonttest (tibia) test távoli vége
- A felső ugrócsont (talus)
A csontok szoros, szalagos összeköttetésben állnak egymással, amelyek biztosítják az ízület stabilitását. A kül- és belboka szalagrendszere mellett a sípcsontot és a szárkapocscsontot is szoros szalagrendszer (syndesmosis) fűzi össze.
Az egészséges ízfelszíneket üvegporc fedi, amelyek könnyedén csúsznak egymáson, amihez a kenést az ízületi folyadék biztosítja, ami táplálja egyben az ízületi porcot is.
Ha a bokaízület instabil, az felgyorsíthatja az ízületi kopás folyamatát.
A bokasérülések leggyakoribb okai és típusai
Bokasérülések okai
- Rossz lépést követő sérülések
- A láb letapadását vagy megcsúszását követő sérülések
- Esést követő sérülések
- Autóbalesetet követő megcsavarodásos, beszorulásos sérülések
Bokát érintő sérülések típusai
Szalagszakadások
A boka körüli szalagrendszer elszakad és a funkcióját nem tudja ellátni.
A páciens bokája körül jelentős ödéma, duzzanat és vérömleny alakulhat ki, a páciens járása nehezítetté, instabillá válik.
Rándulások
A boka körüli szalagrendszer megnyúlik, húzódik. A szalagrendszer ilyenkor nem szakad el teljesen, de fájdalmasan megduzzadhat.
Törések
A bokaízületet alkotó csontok valamelyikében elmozdulás nélküli (repedés) vagy elmozdulással járó törés alakul ki. Az érintett ízület megduzzad, fájdalmassá válik.
- Az érintett ízület megduzzad, fájdalmassá válik.
- A boka körül mérsékelt vagy jelentős deformitás látható.
- Gyakran a bőrön kisebb-nagyobb hólyagok jelennek meg.
- A lépés nehezítetté válik, vagy a páciens járásképtelen lesz.
A sérülést követő vizsgálat
A bokasérülést követően az orvos a vizsgálóasztalon fekve, a térdet hajlított helyzetben tartva először az egészséges, ép végtagját, majd a sérültet vizsgálja meg, ami kiterjed a fájó részeken kívül a lábszár és a láb vizsgálatára is.
A fizikális vizsgálatot követően az orvos belátása szerint röntgen és/vagy ultrahang vizsgálatot kér. A röntgen vizsgálat általában egy 3 irányból történő bokafelvétel, amelyet szükség esetén kiegészítünk a lábszár és a láb röntgen vizsgálatával. Ultrahanggal megvizsgáljuk a lágyrészeket és a szalagokat is.
Amennyiben a felső ugrócsont ízületbe hatoló sérülése fordul elő, általában CT vizsgálat is végzünk. Ha felmerül az ízfelszíni porc sérülésének lehetősége, MR vizsgálat segíti a pontosabb diagnózis felállítását.
A vizsgálatot követő ellátási lehetőségek
A képalkotó vizsgálatot követően az orvos értékeli az eredményeket, és elmagyarázza a páciensnek, milyen eltéréseket, sérüléseket talált.
Rándulás esetén, amennyiben a bokaízület stabil és nem észlelhető nagyobb bevérzés, rugalmas pólyát helyezünk fel. A végtag kímélése, pihentetése mellett jegeléssel és helyileg alkalmazható – a bevérzést csökkentő – krémekkel a bokasérülés gyorsan gyógyul.
Szalagsérülések és az ízületi tok szakadása esetén ortézist azaz rögzítőt helyezünk fel. Ortézis mellett a boka fel-le történő mozgatása lehetséges, azonban az oldal irányú, csavaró mozgásokat a felhelyezett rögzítő gátolja. Ennek 5 hétig való viselése mellett az esetek döntő többségében a bokasérülés meggyógyul. Azon ritka esetek, amikor a boka instabil marad, a későbbiekben szalagpótlással gyógyíthatóak.
Törés esetén általában a műtét a megoldás. A műtéti kezelés során a tört végeket összeillesztjük, és fémanyaggal rögzítjük (általában csavarral és lemezzel). A műtét célja az anatómiai struktúrák helyreállítása és egy mozgásstabil helyzet elérése, így a legtöbb esetben nincs szükség gipszrögzítésre.
Elmozdulás nélküli törések esetén, illetve ha a páciens sok egyéb belgyógyászati kísérő betegséggel rendelkezik, és a törést követően felhelyezett gipszben a törött végek elfogadható helyzetben állnak, megkísérelhető konzervatív kezelés, mely általában gipszrögzítés. Ez kezdetben fekvőgipszet, majd egy idő után járógipszet jelent.
A BMM bokasérülést ellátó orvosai
Dr. Gáspár Szabolcs
Ortopéd-traumatológus, a BMM osztályvezető főorvosa
Dr. Hanusz Tamás
Ortopéd-traumatológus szakorvos
Dr. Tóth Attila
Ortopéd szakorvos
Tervezze meg műtétjét: teendők előtte és utána
Ön egy akut műtét előtt áll, aminek elvégzése szükséges ahhoz, hogy törése megfelelő helyzetben, gyorsan gyógyuljon. A műtét célja az anatómiai struktúrák helyreállítása és a korai ízületi mozgások elérése. Ezzel megakadályozhatjuk a jelentős fokú izomsorvadás kialakulását illetve az ízületi mozgások nagyfokú beszűkülését.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy a bokasérülés utáni műtét a lehető legeredményesebb legyen. A következő ismeretek célja a műtét eredményének javítása, a szövődmények kockázatának csökkentése és a műtét lehető legbiztonságosabbá és hatékonyabbá tétele.
1. Lépés
Készüljön fel, tervezze meg a műtéti időszakot!
Gondolja át, ki lesz ebben az időszakban az Ön Segítője, aki lehet egy közeli barát vagy egy családtag. A Segítő lesz az a személy, aki:
- Elkíséri a bokasérülést követő műtét előtti vizsgálatokra
- A műtét napján beszállítja a kórházba
- Rendszeresen látogatja
- A kibocsátás napján hazaviszi
- Segít az otthoni teendőkben
- Kiváltja a szükséges gyógyszereket
- Támogatja, biztatja Önt, támasza a gyógyulás heteiben
A Segítő jelenléte nagyban segíti sikeres felkészülését a műtét előtt, majd a műtét utáni rehabilitációját. Segítségével Ön is a gyógyult, fájdalommentes emberek táborát erősítheti.
2. Lépés
Az utolsó vizit a rendelőben
Miután orvosával közösen a műtét mellett döntöttek, kezdődhet a műtéti felkészülés.
- A képalkotó vizsgálatok/röntgen felvételek beszerzése: ezek a felvételek a műtét előtti tervezéshez szükségesek. A műtét előtt a kórházban is készül Önről friss röntgen felvétel, ezek alapján tervezi meg az operáló orvos a műtétet.
- Labor vizsgálatok, góckutatások: ezt a műtétet végző kórházban végzik el a kivizsgálás részeként.
- Szakorvosi leletek: a műtét előtti kivizsgálás során az altatóorvos meghatározza, milyen korábbi vagy jelenlegi szakorvosi vizsgálatok eredményei szükségesek.
- A Segítő lehetőség szerint már kísérje el Önt az utolsó rendelői vizitre is.
3. Lépés
A műtét előtti kórházi vizsgálatok
A műtét előtt laborvizsgálatokat végzünk, illetve ha az altatóorvos szükségesnek véli, mellkas röntgenfelvétel készül.
Amennyiben valamilyen véralvadásgátló gyógyszert szed, feltétlenül jelezze kezelőorvosának, mert ezek a gyógyszerek növelik a vérzéses szövődmények lehetőségét, így a műtét előtt el kell őket hagynia, illetve amennyiben lehetséges és szükséges, felfüggeszteni hatásukat.
4. Lépés
A műtét napja
A műtét során a törés jellegétől függően lemezes, csavaros, vagy tűződrótos és kompressziós hurkos, vagy ezek kombinációban történő alkalmazásával csontegyesítő műtétet hajt végre az operáló baleseti sebész.
A műtét során a külbokája felett és/vagy a belboka felett ejt metszéseket, melyeket a műtét végeztével összevarr.
A műtét zárásaként a sebet és a műtéti területet fájdalomcsillapító és vérzésgátló injekcióval infiltráljuk, ami jelentősen csökkenti a vérzéses szövődmények kialakulását és a műtétet követő fájdalmat.
Az orvos – a későbbi vérzés elvezetéséhez – néha csövet hagy hátra a sebben, amely a műtétet követő első nap eltávolításra kerül. A műtét után a sebet fedőkötés borítja és a lábszárra rugalmas pólya kerül. Amennyiben a műtétet végző orvos indokoltnak látja, pihentető gipszsínt helyez fel.
5. Lépés
Bentfekvés, hazamenetel
A műtétet követően – a törés jellegétől és a beavatkozástól függően – aznap vagy a műtétet követő első nap hazamehet.
A műtét másnapján reggel orvosi vizitre kerül sor, ahol megvizsgálják a sebét. A sebet vízhatlan kötszerrel fedjük, így nyugodtan zuhanyozhat, nem ázik el a kötése.
Gyógytornász segítségével felkeltjük, és két könyökmankóval sétálhat úgy, hogy a sérült végtagot tehermentesíti. Megtanítjuk közlekedni, az ágyról le és felszállni.
Esetleges műtétet követő fájdalom esetén a nővérek adnak fájdalomcsillapító infúziót vagy tablettát.
A hazamenetel napjára önállóan képes mozogni, enni, inni, tisztálkodni. A hazamenetelt előre egyeztetjük Önnel.
Egy normál személygépkocsiban a hátsó ülésre ülve, a sérült végtagot a hátsó ülésre felhelyezve utazhat haza. A ki- és beszállásnál a Segítője támogassa a leülésben és felállásban.
6. Lépés
Pár tipp otthonra
- Otthonában a sérült végtagot polcolja fel
- A szabadon lévő ízületeit tornáztassa
- Kötésen keresztül óránként 10-15 percet jegeljen
- Az operált oldalát nem terhelheti, de segédeszközzel már járhat
NE FELEDJE! A megtanult gyógytorna rendszeres végzése a biztos gyógyulás egyik kulcsa. A mozgás segíti a vérkeringést, mely jót tesz a csípőjének és a sebgyógyulásnak is.
GYAKORI KÉRDÉSEK
A varratszedés a műtétet követő 8-12. napon esedékes. A varratok eltávolítását követően 24 óra elteltével érheti víz a sebet.
Az első hetekben az operáló orvos a külső ortézis felhelyezését követően részterheléssel, 1 vagy 2 könyökmankó segítségével megengedheti a járást.
A műtétet követő 6. héten kontroll röntgenfelvétel készül sérült bokájáról. A gyógyulást a röntgenfelvételek segítségével tudjuk nyomon követni. Amennyiben megfelelő a folyamata, az alkalmazott rögzítő kezelés elhagyható.
Ezzel egyidőben intenzív gyógytorna megkezdése javasolt a beszűkült ízületi mozgások és az elfogyott izomzat visszanyerése érdekében.
A műtét után 3 hónappal és 6 hónappal kontroll röntgenfelvétel érdemes készíttetni.
A teljes csontos gyógyulás fél évet vesz igénybe.
Ezt követően – amennyiben operáló orvosa szükségesnek véli – a korábban behelyezett fémanyagok eltávolíthatók.
Igen, szükséges. Alsó végtagi műtéteket követően a terhelés megkezdéséig – a vérrögösödés megelőzése érdekében – a bőr alá véralvadásgátlót fecskendezünk.
A műtét célja a mozgásstabil csontegyesítés. Néhány esetben elképzelhető, hogy a műtétet végző orvos jónak látja a lágyrészek kímélete érdekében pár napig pihentető gipsz felhelyezését. Amennyiben a műtét során nem sikerül mozgásstabil helyzetet elérni, szükség lehet a műtétet követően kiegészítő gipszrögzítésre, aminek hosszát és típusát az orvosa határozza meg.
Nem minden bokatörés igényel műtéti ellátást. Az elmozdulás nélküli törések kezelhetők konzervatívan, gipszrögzítéssel vagy ortézis kezeléssel.
Továbbá amennyiben a páciens sok belgyógyászati betegséggel rendelkezik, műtéte több kockázatot hordoz magával mint előnyt, és a helyretételt követően a kontroll röntgenfelvételen elfogadható helyzetet észlelünk, megkísérelhető a gipszrögzítéssel végzett töréskezelés.
A lágyrészek állapota igényelte, mert a pihentetés vagy a műtét során nem sikerült mozgásstabil helyzetet elérni, vagy esetleg a mozgatás a törés elmozdulásának kockázatát hordozza magában.
Fiatal pácienseknél célszerű – legkorábban a műtétet követő fél évvel – a behelyezett fémanyagokat eltávolítani. Idősebb, több alapbetegséggel is rendelkező pácienseknél nem feltétlenül szükséges a behelyezett fémanyag eltávolítása.
Az elmozdulással járó vagy arra hajlamos törések operatív kezelést igényelnek. Ennek elmaradása esetén fennáll a kockázata, hogy a törés rossz helyzetben gyógyul vagy álízület alakul ki, ami a későbbiekben fájdalmas bokaízületet, járásnehezítettséget illetve korai ízületi kopást okozhat.
A boka körüli törések szövetközti duzzanatot, bevérzést eredményeznek. A megnövekedett szöveti nyomás hatására a bőrön kisebb-nagyobb hólyagok jelenhetnek meg. Ezek nehezítik a műtéti ellátást, mert növelik a sebgyógyulás illetve a sebfertőzés kialakulásának veszélyét.
Ilyen esetekben valószínűleg a műtét halasztása mellett dönt a kezelőorvos és addig a végtagot gipsszel rögzíti.
A boka körüli törések ellátásának leggyakoribb érzéstelenítési módszere a gerincközeli – úgynevezett spinalis – érzéstelenítés. A páciens ágyéki gerincének magasságában érzéstelenítőt adnak, melynek következtében deréktól lefelé elzsibbad minkét alsó végtagja, ami 2-3 órán keresztül tart. Ezalatt a páciens nem érez fájdalmat.
A munkába való visszatérés ideje nagymértékben függ a munkahelytől, munkakörülményeitől. Egy irodában ülőmunkát végző ember – ha a munkába jutása megoldott – a 3. hét után dolgozhat. Amennyiben munkájához tartós állás vagy nagy fizikai aktivitás szükséges, azt csak a műtétet követő 2 hónap után javasoljuk.
Igen, mivel a műtét következtében a sérült oldalon a bokamozgás beszűkül. A funkció helyreállítása és az izomzat regenerációja szempontjából szükséges gyógytorna végzése.
A műtétet követően egy hétig célszerű a végtag felpolcolása, jegelése, tehermentesítése. Ezt követően, ha kezelőorvosa is úgy ítéli meg, rögzítő használata mellett segédeszköz segítségével megkezdhető a részterhelés, majd fokozatosan a teljes terhelés elérése.
4 héttel a műtétet követően rögzítővel már teljes testsúllyal használhatja operált végtagját.
Ez függ a sérült oldaltól és az Ön gépkocsijától. Bal oldali törés esetén, amennyiben automata váltós gépkocsival rendelkezik egy héttel a műtétet követően vezethet. Jobb oldali törés esetén, illetve ha gépkocsija manuális váltós a műtétet követő 4. hétnél után javasolt csak a vezetés.
Igen. A fémdetektorok általában bejeleznek, ha fémanyaggal (lemezzel) operált ember megy keresztül rajtuk. Javasoljuk, hogy előre szóljon,a biztonsági szolgálatnak, akik általában fémdetektorral ellenőrzik. Igazolást nem szükséges magával vinnie, hiszen azt a biztonsági szolgálatok sehol nem fogadják el.
Amennyiben maradt kérdése a bokasérülésekkel kapcsolatban, nyugodtan írjon nekünk!