Bokasérülések baleseti sebészeti ellátása
- Most kezdte el feltérképezni a kezelési lehetőségeket, esetleg háziorvosa irányította ide? Jó helyen jár! Segítségünkkel teljes körű felvilágosítást kap a bokasérülések műtét nélküli és műtéti megoldásairól.
A boka sérülései
A bokasérülés az egyik leggyakoribb traumatológiai kórkép. Ha egy rossz lépést, ugrást, esést követően megbicsaklik a lába, és kifelé vagy befelé fordul a bokaízület, az szalagsérüléshez vagy akár bokatöréshez vezethet. Szakszerű, baleseti sebészeti ellátásuk nélkülözhetetlen a gyors és teljes gyógyuláshoz, mivel kezelés nélkül maradandó károsodás jöhet létre az ízületben, a környező szalagrendszerben és az ízfelszínekben.
A bokaízület anatómiája
A bokaízületet 3 csont alkotja:
- A külboka: a szárkapocscsonttest (fibula) test távoli vége
- A belboka: a sípcsonttest (tibia) test távoli vége
- A felső ugrócsont (talus)
A csontok szoros, szalagos összeköttetésben állnak egymással, amelyek biztosítják az ízület stabilitását. A kül- és belboka szalagrendszere mellett a sípcsontot és a szárkapocscsontot is szoros szalagrendszer (syndesmosis) fűzi össze.
Az egészséges ízfelszíneket üvegporc fedi, amelyek könnyedén csúsznak egymáson, amihez a kenést az ízületi folyadék biztosítja, ami táplálja egyben az ízületi porcot is.
Ha a bokaízület instabil, az felgyorsíthatja az ízületi kopás folyamatát.
A bokasérülések leggyakoribb okai és típusai
Bokasérülések okai
- Rossz lépést követő sérülések
- A láb letapadását vagy megcsúszását követő sérülések
- Esést követő sérülések
- Autóbalesetet követő megcsavarodásos, beszorulásos sérülések
Bokát érintő sérülések típusai
Szalagszakadások
A boka körüli szalagrendszer elszakad és a funkcióját nem tudja ellátni.
A páciens bokája körül jelentős ödéma, duzzanat és vérömleny alakulhat ki, a páciens járása nehezítetté, instabillá válik.
Rándulások
A boka körüli szalagrendszer megnyúlik, húzódik. A szalagrendszer ilyenkor nem szakad el teljesen, de fájdalmasan megduzzadhat.
Törések
A bokaízületet alkotó csontok valamelyikében elmozdulás nélküli (repedés) vagy elmozdulással járó törés alakul ki. Az érintett ízület megduzzad, fájdalmassá válik.
- Az érintett ízület megduzzad, fájdalmassá válik.
- A boka körül mérsékelt vagy jelentős deformitás látható.
- Gyakran a bőrön kisebb-nagyobb hólyagok jelennek meg.
- A lépés nehezítetté válik, vagy a páciens járásképtelen lesz.
A sérülést követő vizsgálat
A bokasérülést követően az orvos a vizsgálóasztalon fekve, a térdet hajlított helyzetben tartva először az egészséges, ép végtagját, majd a sérültet vizsgálja meg, ami kiterjed a fájó részeken kívül a lábszár és a láb vizsgálatára is.
A fizikális vizsgálatot követően az orvos belátása szerint röntgen és/vagy ultrahang vizsgálatot kér. A röntgen vizsgálat általában egy 3 irányból történő bokafelvétel, amelyet szükség esetén kiegészítünk a lábszár és a láb röntgen vizsgálatával. Ultrahanggal megvizsgáljuk a lágyrészeket és a szalagokat is.
Amennyiben a felső ugrócsont ízületbe hatoló sérülése fordul elő, általában CT vizsgálat is végzünk. Ha felmerül az ízfelszíni porc sérülésének lehetősége, MR vizsgálat segíti a pontosabb diagnózis felállítását.
A vizsgálatot követő ellátási lehetőségek
A képalkotó vizsgálatot követően az orvos értékeli az eredményeket, és elmagyarázza a páciensnek, milyen eltéréseket, sérüléseket talált.
Rándulás esetén, amennyiben a bokaízület stabil és nem észlelhető nagyobb bevérzés, rugalmas pólyát helyezünk fel. A végtag kímélése, pihentetése mellett jegeléssel és helyileg alkalmazható – a bevérzést csökkentő – krémekkel a bokasérülés gyorsan gyógyul.
Szalagsérülések és az ízületi tok szakadása esetén ortézist azaz rögzítőt helyezünk fel. Ortézis mellett a boka fel-le történő mozgatása lehetséges, azonban az oldal irányú, csavaró mozgásokat a felhelyezett rögzítő gátolja. Ennek 5 hétig való viselése mellett az esetek döntő többségében a bokasérülés meggyógyul. Azon ritka esetek, amikor a boka instabil marad, a későbbiekben szalagpótlással gyógyíthatóak.
Törés esetén általában a műtét a megoldás. A műtéti kezelés során a tört végeket összeillesztjük, és fémanyaggal rögzítjük (általában csavarral és lemezzel). A műtét célja az anatómiai struktúrák helyreállítása és egy mozgásstabil helyzet elérése, így a legtöbb esetben nincs szükség gipszrögzítésre.
Elmozdulás nélküli törések esetén, illetve ha a páciens sok egyéb belgyógyászati kísérő betegséggel rendelkezik, és a törést követően felhelyezett gipszben a törött végek elfogadható helyzetben állnak, megkísérelhető konzervatív kezelés, mely általában gipszrögzítés. Ez kezdetben fekvőgipszet, majd egy idő után járógipszet jelent.
A BMM bokasérülést ellátó orvosai
Dr. Kocsis György PhD
Ortopéd-traumatológus, kézsebész főorvos, egyetemi adjunktus, csukló-, könyök- és vállsebész, felső végtag specialista
Dr. Bartha János
Ortopéd-traumatológus főorvos, robotsebész
Amennyiben maradt kérdése a bokasérülésekkel kapcsolatban, nyugodtan írjon nekünk!
Bejelentkezés telefonon
Online időpontfoglalás