Vállficam – Más, mint a hollywoodi filmekben
szerző Dr. Major Bálint | 2023.08.21.
A hollywoodi filmekben gyakran látni, hogy a főhős kalandjai során kificamítja a vállát. Egy kicsi fájdalmat ugyan érez, de ő ott azonnal saját magának helyre rántja vagy egy barátja egyetlen mozdulattal visszateszi a helyére és már folytatódhat is tovább a kaland…mintha mi sem történt volna.
Sajnos a való életben a vállficamban nincs semmi kalandos. Sőt, erős fájdalommal jár.
A diszlokálódott végtagot pedig néha még az orvosok is nagy erőkifejtés árán, vagy csak műtéti úton tudják visszatenni a helyére.
Miben különbözik valójában egy igazi vállficam attól, amit a filmvásznon látunk?
Milyen típusai vannak és hogyan gyógyítható?
A BMM vállspecialistája, Dr. Major Bálint segít tiszta vizet önteni a pohárba.
Mi a vállficam?
A váll kificamodása, vagyis diszlokációja során a felkarcsont feje kimozdul a vápából. Mivel a váll testünk legkomplexebb és legmozgékonyabb ízülete, ezért hajlamos a sérülésekre. Bár ezek különfélék lehetnek, mégis az egyik legjellemzőbb probléma a vállficam szokott lenni, különösen aktív sportolók körében.
Milyen típusú ficamok vannak?
Vállficamok tekintetében több, eltérő irányú és súlyosságú elmozdulást különböztetnek meg. Az elmozdulás irányát tekintve lehet elülső-alsó és hátsó.
A ficamok 95%-a elülső-alsó, amely leginkább fiatalabb korosztályban és aktív sportolóknál jellemző. A kar erős rotációja (csavarása) vagy egy esés következtében mozdul ki tulajdonképpen a felkarcsont feje a helyéről.
A hátsó vállficamok nagyon ritkák, bármilyen életkorban előfordulhatnak, leggyakrabban epilepsziás roham, vagy áramütés váltja ki.
A ficamok lehetnek teljesek, ekkor a felkarcsont 100%-ban elhagyja a helyét vagy félficamok is. Félficamoknál a felkarcsont feje nem hagyja el egészen az ízületi tokot.
A fájdalmas diszlokáció során előfordulhat csonttörés is, ez azt jelenti, hogy a felkarcsont feje az elmozdulás során letör egy darab csontot a vápa pereméről.
Hogyan ismerhető fel a vállficam?
Akinek élete során már volt vállficama, az tudja, milyen pokoli fájdalommal jár.
A problémának erőteljes és egyértelmű jelei vannak. A diszlokáció szemmel jól látható és tapintható. Emellett megduzzad, mozgásképtelenné válik a kar, és zsibbad egészen az ujjakig. Ezen felül a beteg egy jellegzetes testtartást vesz fel. Jobbára nem tud felegyenesedni, illetve minden típusú mozgás, még a járás is fokozza a vállfájdalmat.
Vállficam során a már említett módon sérülhet a vápa, de gyakran a környező szövetek is megsínylik a dolgot. Megnyúlhatnak vagy szakadhatnak a szalagok, az inak és a rotátorköpeny is.
Bárki vissza teheti a helyére a vállat?
Csak a filmekben járható út a kar egyik percről a másikra történő helyrerántása.
A kórházba érkezést követően az orvos fizikális vizsgálatot végez, majd röntgenfelvétel készül. A röntgen azért szükséges, hogy kiderüljön történt-e csontsérülés.
Nagyon fontos, hogy a váll mielőbb a helyére kerüljön. Ennek folyamata eltérő lehet:
- A repozíció, vagyis a helyretétel során a betegnek ellazult állapotban kell lennie, hogy az orvos a megfelelő mozdulatok segítségével vissza tudja tenni a helyére az elszabadult felkarcsontot.
- Amennyiben ez nem sikerül, a beteget elaltatják. Ha a ficam során csonttörés vagy rotátorköpeny szakadás is történt, akkor mindenképpen műtétre kerül sor. A beavatkozást általában artroszkóposan végzik.
- Nyílt műtét kizárólag súlyos csontsérülés esetén kerül szóba, de ez csak ritkán fordul elő.
A repozíció után is szükséges ismételt röntgenfelvételt készíteni.
Ficam után azonnal folytatódhatnak a kalandok?
Sajnos nem. A való életben a vállficam után a beteg teljesen ki van ütve.
A műtét nélküli repozíció esetében is erős fáradtságérzet és gyengeség jelentkezik. A fájdalomcsillapító ilyenkor a páciens jó barátja, illetve egy kiadós alvás sem árt a trauma kipihenése céljából.
A helyretételt követően 3 hétig karrögzítőt kell viselni (idős kor esetén 1 hétig), majd intenzív gyógytorna következik.
Az esetleges műtét után is kell hordani karrögzítőt, de ebben az esetben a javallatok egyénenként eltérhetnek. A rögzítő fennmaradásának ideje függ a műtéti technikától és a sérülés súlyosságától.
A gyógytorna fontosságát, a megfelelő rehabilitációt viszont nem lehet eléggé hangsúlyozni, függetlenül a repozíció típusától.
A gyógyulási idő viszonylag hosszú. A mozgásképesség túlnyomó része a ficam után 3 hónappal már visszanyerhető. Ekkor bizonyos típusú sportok már végezhetők, azonban 100%-os gyógyulásról az eset után 6 hónappal beszélhetünk.
Mindig segít az izomerősítés?
A válasz most is a nem. A traumás vállsérülés során, amikor tényleg szakadnak a szalagok, akkor bizony csak a műtét jelenthet megoldást. A szalagokat ugyanis nem lehet megedzeni, így jobb vállspecialistára bízni magunkat.
Abban az esetben, ha valakinek alkatilag laza a válla, minden irányban ki tud mozdulni, az izomerősítés a legjobb választás. Ekkor is érdemes gyógytornászhoz fordulni, ugyanis speciális mozdulatokkal, megfelelő izomcsoport edzésével érhető el a váll stabilitása. A gyógytornászok izületkímélő módszereket tanítanak, amelyek betartásával garantáltan a megfelelő célt érjük el, bármilyen egyéb sérülés és ismételt ficam veszélye nélkül.