Alagút szindróma műtét
A Carpalis alagút felszabadítása
Az alagút szindróma egy olyan fájdalmas, zsibbadással járó kézbetegség, amely leggyakrabban a csuklótájon jelentkezik. Ezt nevezzük Carpalis vagy kéztő alagút szindrómának. Kialakulásában nagy szerepet játszik az ujjak és a csukló rendszeres, monoton túlterhelése, valamint a hormonális változások. Emiatt főképp középkorú hölgyek körében elterjedt. Az alagút szindróma műtét a leghatékonyabb megoldás a fájdalom megszüntetésére.
A csuklótáji alagút szindróma kialakulása
A csuklóízület tájékán a kéz központi idege, illetve a körülötte futó izmok, inak, erek és csontos képletek alkotják azt a területet, amelyet csukló alagútnak (carpal tunnel) nevezünk.
Ezt az alagutat a kéztő csontok U alakú formája és az áthidaló harántszalag alkotják. Amikor ezek az idegek nyomás alá kerülnek és az alagút szorossá válik, zsibbadás, később pedig fájdalom jelentkezik a kézben.
Az alagút szindróma kialakulását elősegítheti a csukló és a könyök kiemelt igénybevételével járó foglalkozások, megerőltetett állapot, valamint a cukorbetegség, a sérülések és átmeneti jelleggel a várandósság is. A Carpalis alagút szindróma kialakulása a domináns kézen fordul elő gyakrabban, de esetenként mindkét kézen is jelentkezhet.
Az alagút szindróma tünetei
Az alagút szindróma kezdeti stádiumában először a kellemetlen bizsergés, zsibbadás-érzet jelentkezik. A panaszok jellemzően a kéz első három ujjában érezhetőek, a kisujjat és a gyűrűs ujjat nem érintik. A kellemetlen bizsergő, zsibbadó érzés az ujjakban és a tenyér hüvelykujj felőli részén jelentkezik. A panasz oka, hogy az inak duzzanata miatt a középidegnek kisebb hely marad a szűk kéztőalagút csatornában. Így a középideg nyomás alá kerül és a körülötte található terület zsibbadni kezd.
Kezdetben a tünetek csak éjszaka jelentkeznek, mivel az inak éjszaka nem mozognak, ezért jobban bedagadnak az alagútban, és még jobban nyomják a középideget. Ennek gyakori következménye az alvászavar, azonban az idő előrehaladtával már nappal is megjelenik a zsibbadás.
Megfelelő kezelés hiányában erős, égő fájdalom keletkezhet a csukló tájékán és az ujjakban, ami idővel állandósulhat, majd az egész karba kisugározhat. Az ujjak és a tenyér szorítása elerőtlenedik, elindul a tenyér izmainak és a hüvelykujj párnájának sorvadása, ami a kézfej ügyetlenedését hozza magával. Ezzel együtt romlik a hüvelyk-, mutató- és középső ujj finom mozgása is. Minél tovább várunk a kezeléssel annál jobban sérülnek az idegek, izmok, inak és lágyrészek egyaránt.
Alagút szindróma diagnózis felállítása
A leírt panaszokkal kézsebész szakorvoshoz érdemes fordulni, aki célzott vizsgálatokkal tisztázza az alagút szindróma fennállását és stádiumát. A kézsebészeti vizsgálat első eleme az anamnézis, tehát amikor a páciens részletesen beszámol a panaszairól. Ezt a kézspecialista szakorvos célzott kérdésekkel segíti. Ezután fizikális vizsgálat történik, ahol felmerül az alagút szindróma lehetősége.
A diagnózis pontos felállításához elektroneurográfiás (ENG) vizsgálat szükséges, illetve esetenként a szakorvos javasolhatja a károsodott terület röntgen vagy ultrahangos vizsgálatát. Az elektroneurográfiás vizsgálat képet ad a csukló idegeinek állapotáról, így az alagút betegség stádiumáról. Ez alapján a szakorvos felállítja a megfelelő kezelési tervet.
Az alagút szindróma kezelése
A szindróma kezdeti szakaszában a kézsebész szakorvos különböző konzervatív (nem műtéti) gyógymódokat javasolhat. Leggyakrabban a csukló rögzítését, pihentetését, gyógytornát, esetleg fizikoterápiás kezelést. Közepesen előrehaladott stádiumban szteroidos injekció beadása jön szóba. Amennyiben a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, vagy a diagnózis a betegség előrehaladott állapotában születik meg, az idegek műtéti úton történő felszabadítása javasolt.
Az alagút szindróma műtét
Az alagút szindróma műtéti megoldása a kézsebészeti vizsgálat során merül fel. A pontos diagnózis ismeretében a szakorvos tájékoztatja a pácienst a lehetséges gyógymódokról, ezek várható eredményességéről és esetleges kockázatáról. A műtétről minden esetben a páciens dönt.
Felkészülés a műtétre
A műtét előtt fokozottan kímélje és óvja a panaszos kezét, és figyeljen oda az egészséges táplálkozásra, valamint a nagy mennyiségű folyadék-bevitelre. Lehetőleg mellőzze a dohányzást. Az egészségügyi előkészületek segítik a gyorsabb sebgyógyulást, a szövődmények kockázatának csökkentését, ezáltal növelik a műtét eredményességét.
A beavatkozás előtt szükséges laborvizsgálatot végezni vércukorszint méréssel, valamint aneszteziológussal konzultálni.
A carpalis alagút szindróma műtét menete
A carpalis alagút szindróma műtét egynapos sebészeti ellátás keretében zajlik. Az operáció történhet helyi érzéstelenítéssel, vagy altatásban; erről minden esetben a szakorvos tesz javaslatot.
Az alagút szindróma műtét során a kézsebész átvágja a harántszalagot, így felszabadítva a beszűkült csuklótáji alagutat. Ezáltal a kéz központi idegének és a hajlító inaknak nagyobb teret biztosít, és megszünteti a kialakult nyomást.
A műtét során, amennyiben szükséges, az inakat körülvevő gyulladt szövetszaporulat is eltávolításra kerül. Végül a műtéti sebet néhány öltéssel gondosan összevarrják.
A specialista kézsebész által végzett műtét hossza körülbelül 20 perc.
Alagút szindróma műtét utáni gyógyulási idő
A műtét utáni első kontroll vizsgálat 1-2 nap után szükséges, melynek során a szakorvos eltávolítja a műtött kézből a vérkivezető csövecskét (draint).
A varratszedés a műtét utáni 7-14 napban esedékes, ezután a szakorvos javaslatára elkezdhető a gyógytorna végzése és az ultrahangos hegkezelés.
Amennyiben az alagút betegség a kéz mozgásfunkcióinak zavarát okozta, a műtét után ergoterápiás foglalkozásokon ajánlott részt venni a teljes gyógyulás érdekében.
A rehabilitáció napjaiban ajánlott nagyobb mennyiségű B-vitamint szedni, ami elősegíti az idegek regenerációját. A teljes gyógyulási idő körülbelül két hónap.
Miért fontos a carpalis alagút szindróma műtét?
A kellemetlen éjszakai bizsergő, zsibbadó érzést a kézfejben sokan hagyják figyelmen kívül a korai stádiumban. Azonban az alagút szindrómára jellemző, hogy az idő előrehaladtával a panaszok nem csökkennek, hanem egyre fokozódnak és bővülnek. Így megfelelő kezelés hiányában az éjszakai tünetek fájdalommal párosulnak, illetve nappal is jelentkeznek egyre fokozódó intenzitással. Az alagút szindróma hosszú távon jelentős negatív hatással van az éjszakai pihenés minőségére és mennyiségére, a nappali tevékenységekre, a munkavégzésre és egyéb mindennapi rutin folyamatokra is. A kezelés halogatásával az izmok, idegek és inak sorvadásnak indulnak, ami a kéz és az ujjak funkcióvesztését is okozhatja. A műtéti beavatkozás kockázata sokkal kisebb, mint az alagút szindróma következményeinek negatív hatása az életminőségre.
Kézsebész szakorvosaink
Dr. Hábel Tamás
Traumatológus, kézsebész
Dr. Lénárt Anett
Kézsebész szakorvos
Dr. Szalontay Tibor
Kézsebész, plasztikai
Panaszok esetén ne várjon, keresse bizalommal specialista kézsebész szakorvosainkat!
