Új szabályok a protézisműtéteknél: mit jelent a BMI és hogyan érinti a betegeket?
szerző BMM | 2025.04.10.
Az állami egészségügyi rendszerben 2025-ben új szabályozás lépett életbe a csípő- és térdprotézis műtétek területén, amely komoly hatással van azokra a betegekre, akik protézisműtétre várnak. A testtömegindex (BMI) határértékének bevezetésével sok páciens lekerülhet a várólistáról. Cikkünk célja, hogy bemutassa miért lehet a magánkórházi ellátás előnyösebb alternatíva sok beteg számára.
Mi az a BMI, és miért fontos a protézisműtétek esetében?
A BMI (testtömegindex) egy egyszerű képleten alapuló mérőszám, amely a testsúlyt viszonyítja a testmagassághoz:
BMI = testsúly (kg) / testmagasság² (m²)
Ez az érték segít megállapítani, hogy egy adott személy testsúlya az egészséges tartományban van-e. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a következő kategóriákat használja:
- 18,5–24,9: normál testsúly
- 25–29,9: túlsúly
- 30–34,9: I. fokú elhízás
- 35–39,9: II. fokú elhízás
- 40 felett: III. fokú, súlyos elhízás
Minél magasabb a BMI, annál nagyobb az egészségügyi kockázat. Protézisműtéteknél a túlsúlyos és elhízott betegek esetében nagyobb az esély a műtéti komplikációkra, például:
- fertőzések,
- sebgyógyulási problémák,
- vérrögképződés,
- altatási kockázatok,
- a beültetett protézis kilazulása vagy gyorsabb elhasználódása.
Ezért a BMI-nek kiemelten fontos szerepe van a műtét biztonsága és hosszú távú eredményessége szempontjából.
Mi változott 2025-ben az állami ellátásban?
2025. április 1-jétől az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új protokollt vezetett be:
- Azok a páciensek, akiknek BMI-je 35 feletti, nem kerülhetnek fel a várólistára csípő- vagy térdprotézis műtétre.
- Akik már a listán szerepelnek, de meghaladják a határértéket, ideiglenesen törölhetők a listáról, amíg nem csökkentik testsúlyukat.
A döntést azzal indokolták, hogy így csökkenthetők a műtéti szövődmények és a beavatkozás kockázata.
Milyen hatással van ez a betegek életére?
Az új szabályozás több tízezer közép- és időskorú beteget érinthet. Sokan közülük hosszú ideje fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal élnek, és a protézisműtét lenne az egyetlen tartós megoldás a problémájukra.
Az új feltételek bevezetése azonban komoly nehézségeket okoz:
- A súlycsökkentés nehézsége: A protézisre váró betegek többsége mozgásában korlátozott, ezért számukra különösen nehéz a fogyás.
- Időveszteség: Akár hónapokkal vagy évekkel is késleltetheti a műtétet, ha nem sikerül időben leadni a szükséges testsúlyt.
- Fájdalom és romló életminőség: A műtét elhalasztása tovább rontja a betegek életminőségét, mobilitását és mentális állapotát is.
Sokan úgy érzik, hogy ezzel az intézkedéssel kiszorulnak az állami egészségügyi rendszerből.
Mit tehet az, aki lekerült a várólistáról?
- Személyre szabott fogyókúra: Dietetikus segítségével kialakított étrend, amely figyelembe veszi a páciens mozgáskorlátozottságát.
- Mozgásterápia: Gyógytornász által irányított, kíméletes mozgásformák, például vízi torna, székes gyakorlatok.
- Pszichológiai támogatás: A fogyás lelki támogatása sokaknál kulcsfontosságú.
- Gyógyszeres vagy műtéti fogyás: Végső esetben orvosi javaslatra súlycsökkentő gyógyszerek vagy bariátriai műtét is szóba jöhet.
- Rendszeres kontroll: A háziorvos vagy kezelőorvos segíthet követni a BMI változását és újra kérvényezni a várólistára való felvételt.
A magánkórházak szerepe és előnyei
Az új állami szabályozás következtében sok páciens a magánkórházi ellátás felé fordul, és ennek több oka is van:
1. Rugalmasabb feltételek
A magánintézmények nem minden esetben alkalmazzák a BMI-határokat kizáró tényezőként. Természetesen figyelembe veszik a műtéti kockázatokat, de személyre szabottan döntenek.
2. Rövidebb várakozási idő
Míg az állami rendszerben akár 1–2 évet is várni kell egy protézisműtétre, a magánkórházakban ez általában néhány héten vagy hónapon belül megvalósulhat.
3. Korszerű műtéti technológiák
Egyes magánklinikák, mint például a BMM is, olyan innovatív megoldásokat alkalmaznak, mint a robot-asszisztált protézisbeültetés vagy izomkímélő feltárás, amelyek gyorsabb felépülést és kevesebb szövődményt eredményeznek.
4. Egyénre szabott ellátás
A páciens nem egy a sok közül, hanem középpontban van: részletes tájékoztatást kap, többet konzultálhat az orvossal, és teljes körű támogatást élvez a felkészüléstől a rehabilitációig.
5. Jobb kórházi környezet
Modern, kényelmes környezet, kétágyas vagy egyágyas szobák, nyugodtabb légkör, családbarát hozzáállás és hotelkörülmények – mindez csökkenti a stresszt és javítja a gyógyulási élményt.
Miért érdemes a magánkórházat választani?
A budapesti LIV Duna Medical Center Magyarország egyik legmodernebb magánkórháza, amely kiemelkedő színvonalon nyújt ortopédiai ellátást csípő- és térdprotézis műtétre váró páciensek számára. A kórházban a BMM tapasztalt, nemzetközi szinten is elismert sebészei végeznek beavatkozásokat a legkorszerűbb technológiák – köztük robot-asszisztált műtéti rendszerek – alkalmazásával. Célunk, hogy biztonságos, személyre szabott és gyors ellátást biztosítsunk, rövid várakozási idővel és teljes körű betegút-menedzsmenttel, így azoknak is ideális megoldást kínálunk, akik az állami ellátás korlátozásai miatt nem kerülhetnek sorra időben.
Mit tehet ma az, aki protézisműtétre vár?
- Érdemes ellenőrizni a saját BMI-t – és ha az 35 fölött van, elkezdeni a tudatos testsúlycsökkentést.
- Konzultálni kell háziorvossal vagy ortopéd szakorvossal – akár az állami, akár a magánszektorban.
- Fontolóra venni a magánkórházi ellátást, különösen akkor, ha a fájdalom erős és a mozgáskorlátozottság jelentős.
- Tudatosan és türelemmel haladni a cél felé – a protézisműtét sikeréhez a felkészülés ugyanolyan fontos, mint maga a beavatkozás.
A BMI, a testtömegindex szerepe a protézisműtétek tervezésében mostantól nemcsak orvosi, hanem stratégiai jelentőségű is. Aki érintett, annak fontos ismernie a lehetőségeket, hogy felelős döntést hozhasson saját egészsége és jövője érdekében – akár az állami, akár a magánellátást választja.