A revíziós műtétet nem szabad halogatni
szerző Dr. Molnár Péter | 2023.07.26.
Egyik kedves páciensünk, Évinger Sándor és az őt kezelő Dr. Molnár Péter ortopéd-traumatológus főorvos számolnak be Sándor revíziós műtétéről és arról, miért nem szabad halogatni a protézis cseréjét.
Sándor első csípőprotézise sok évre megoldotta az ízületi kopásból eredő panaszait: tudott dolgozni és örömmel élni az életét, a mozgás nem volt számára probléma. Néhány évvel ezelőtt azonban fájdalmat érzékelt a műtött csípőjénél, így felkereste korábbi sebészét, aki revíziós műtétet javasolt, vagyis a protézis cseréjét.
Sándor a BMM-hez fordult, ahol megállapították, hogy kilazult a protézise. Ilyen esetben nem szabad halogatni a műtétet: az első protézis idejének meghatározása a páciensé, a cseréjét azonban az orvos jelöli meg!
Mi az a revíziós műtét?
Egy átlagos csípő- vagy térdprotézis 15-20 éven át tart ki.
A reviziós műtétek a korábbi hegszövet oldását, az érintett protézis-komponensek eltávolítását, a cement kivésését és eltávolítását, majd új protézis beültetését jelenti. Ez természetesen minden páciensnél eltérő lehet, hiszen nem mindegy, hogy a protézis egyik komponense kopott el, esetleg sérülés történt, ami során kilazult az implantátum. Fontos az is, hogy az implantátumnak csak egy részét szükséges cserélni, vagy a teljes protézist.
Mikor van szükség revíziós műtétre?
Sándor 2001-ben kapta első csípőprotézisét, ami megoldást jelentett a csípőízületi kopás okozta fájdalomra és ami segítségére volt, hogy folytathassa fizikai munkáját és mindennapi életét. A protézis a nyugdíjazásig jól működött, néhány éve viszont Sándor erős csípőtáji fájdalmat tapasztalt.
Felkereste korábbi operáló orvosát, aki azt javasolta, hogy végezzenek revíziós műtétet és cseréljék ki azt a komponenst, ami már nem működött jól az implantátumban.
Persze nem akartam műtétet -meséli Sándor – nem akartam még egyszer befeküdni sehova, ne vagdaljanak, hátha meggyógyul magától…
Erős fájdalomcsillapítókat szedett, amelyek azonban pár hónap múlva már hatástalanok voltak; újra elő kellett vennie korábbi mankóit, hogy segítse a járást. Ekkor kereste fel a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelőben Dr. Molnár Péter ortopéd főorvost.
A főorvos a röntgenfelvétel alapján azonnal meg tudta állapítani, hogy a beültetett csípőprotézis vápakomponensének betétje elkopott.
A vápa így kilazult, ez okozta az erős fájdalmakat.
Ilyen esetben mindenképp revíziós műtétre van szükség!
Miért nem szabad halogatni a revíziós műtétet?
A vápa elmozdulása és a revíziós műtét halogatása miatt Sándor protézise körül a csont felszívódott. Ezt azt jelenti, hogy bonyolultabb műtétre van szükség, ahol csontot is kell pótolni. Ez nagyobb kockázatot jelent, szövődmények alakulhatnak ki, lassabb a gyógyulás is.
Az operációt Dr. Molnár Péter és Dr. Gáspár Szabolcs összeszokott csapatban végezte, ahol végrehajtották a korrekciót. Szövődménymentesen, sikeresen alakult a műtét, a beültetett csont beépült a medencébe, jól rögzült az új vápakomponens is.
Sándor teljes mértékben meg volt elégedve a minőségi ellátással és a magánkórházi körülményekkel, hálával gondol a specialista csapatra, akik segítettek visszaadni a mozgás szabadságát.
A revíziós műtét után
Dr. Molnár Péter fontos üzenetet közvetít: aki már protézissel él és egy szakmai, szakorvosi felügyelet alatt áll, annak hallgatnia kéne a specialistára és hagynia azt, hogy megmondják, mikor van szükség revíziós műtétre. Ilyen esetben kisebb műtéttel is megoldhatóak az idő múlásával felmerülő problémák.
Egy kis alkatrész cseréje sokkal kisebb beavatkozással jár, mint egy teljes vápa-, vagy teljes protéziscsere. A páciens érdeke is, hogy az egyszerűbb operációt válassza.
Megelőzhető a nagyobb műtét a rendszeres kontroll vizsgálattal és odafigyeléssel.
Évente legalább egyszer javasolt a kontroll vizsgálat!
Sándor is hasonlóképpen ad tanácsot:
Semmiképpen nem halogassák, mert ezt nekem is sokkal egyszerűbben meg lehetett volna oldani. A fájdalomcsillapítók ideig-óráig hatnak, érdemes inkább szakértőhöz fordulni!