Már odáig jutottam, hogy színházba sem tudtam elmenni, mert nem bírtam egy órát ülni. Az éjszakák is rettenetesek voltak: a lábam térdig görcsölt, és bármilyen gyógyszert vettem be, nem tudtam aludni. 2018–19 körül kezdődtek a panaszaim, először azt hittem, csak az ülőmunkától van.

Sokáig próbáltam mindenféle kezelést: fizikoterápiát, masszázst, gyógyszereket, infúziókat, nappali kórházat, gyógyvizes kezelést, de semmi sem segített igazán. Végül eljutottam az Irgalmas Kórházba, és ott Egyed doktor úr megállapította, hogy súlyos csípőízületi kopásom van, amire csak a protézis jelent megoldást.

A BMM-ben egy alapos góckutatás után egy hónapon belül sor került a műtétre. Izomeltolásos, elülső feltárásos módszerrel operáltak, ami egy kicsit hosszabb, de kíméletesebb, mert nem vágnak izmot. Már aznap este ágyban tornáztam, másnap pedig fel kellett állnom járókerettel. A nővérek és a gyógytornászok mindenben segítettek, és négy nap múlva már haza is mehettem.

Ma már újra teljes életet élek: utazom, kirándulok, a lábam nem fáj, és visszakaptam a régi életem. Barcelonában például napi 15–18 kilométereket sétáltam az unokáimmal, akik alig bírták a tempómat.

Nyugodt szívvel ajánlom a BMM-et és Egyed doktort mindenkinek, aki hasonló helyzetben van. Emberségből, szakértelemből és gondoskodásból is csak a legjobbat tapasztaltam náluk.