Olyan fájdalmaim voltak, hogy már semmi nem segített. Fájdalomcsillapítók, kezelések, terápiák, infúziók – mindent kipróbáltam, de egy idő után már a jobb lábamat sem tudtam arrébb tenni. Kereskedelemben dolgoztam, sokáig próbáltam kitartani, gyógyvízbe jártam, kezelésekre mentem, hogy valahogy tovább tudjak dolgozni, de a fájdalom egyre erősebb lett.

Végül a Budapesti Mozgásszervi Magánklinikára kerültem, ahol kiderült, hogy olyan súlyos a jobb oldali csípőkopásom, hogy protézis műtétre van szükség. Egyed Kálmán főorvos úr mindent részletesen elmagyarázott, és nagyon megnyugtató volt számomra az egész hozzáállásuk.

Gerincérzéstelenítéssel operáltak, izomeltolásos technikával, ami azért nagy segítség, mert az izmokat nem vágják át, így gyorsabb a felépülés és kisebb a fájdalom. A műtét után hamar elkezdődött a gyógytorna: először járókerettel, majd két könyökmankóval tanultam újra járni. Három nap után haza is mehettem, és otthon folytattam tovább a tornát.

Nagyon komolyan vettem a rehabilitációt. Reggel, délben és este is tornáztam, mert csak az járt a fejemben, hogy újra rendesen tudjak járni. Láttam más betegeken is, hogy aki nem végzi el a gyakorlatokat, annak sokkal nehezebb a felépülés. Nekem rengeteget segített a kitartó gyógytorna, és szépen visszatért a mozgásom.

A klinikán mindenki nagyon kedves és figyelmes volt velem, az orvosoktól kezdve az ápolókig. Úgy érzem, visszakaptam az életemet. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne tűrje sokáig a fájdalmat, mert nem érdemes. Minél előbb kell segítséget kérni, mert a műtét után újra lehet teljes életet élni.