Mi az a befagyott váll szindróma?
A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágyrészek krónikus gyulladásos megbetegedése. Amikor az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, merevvé és kötötté válnak, akadályozzák ezzel az ízület szabad mozgását.
Mivel a páciens nem tudja mozgatni a karját, így az ízület egyre kötöttebbé és merevebbé válik, a lágyrészek hegesedni kezdenek és kialakul a „befagyott a váll”.
Dr. Bálint Major
Orthopaedic traumatologist
Mi lehet a kiváltó ok?
Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezhetett és a páciens nem tudta megfelelően és/vagy rendszeresen mozgatni a karját. Emellett lehet kiváltó ok például a légkondicionáló általi ízületi lehűlés, a túlterhelés stb. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet tapasztalni, ok nélkül, spontán jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakrabban 40-50-es korú nőket érint.
Mik lehetnek a tünetei?
A legjellemzőbb tünete a váll elülső és külső területén jelentkező fájdalom, valamint a mozgásbeszűkülés. A panaszok a legintenzívebben a reggeli órákban jelentkeznek, mikor a hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítaná a karját. A fájdalom gyakran nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig tovább fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás (kirotáció), majd az oldalra emelés (abdukció) válik kivitelezhetetlenné a páciens számára. A befagyott váll szindróma további jellemzője még, hogy nem csupán az aktív, hanem a passzív mozgások is beszűkülnek, ami azt jelenti, hogy a szakember sem tudja az ízületet ezekben az irányokban teljes tartományban mozgatni.
Mi a betegség lefolyásának menete?
A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható:
- Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva 3-6 hónapig tart ez a szakasz, intenzív fájdalom jelentkezik, és a vállízület lassan, fokozatosan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a páciens egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.
- Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított 3-12. hónapban figyelhető meg. Ebben az időszakban a fájdalom csökken, de a mozgásterjedelem továbbra sem javul.
- Végül az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik, és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is elhúzódhat.
Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje 1,5-2 év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat a csökkent mozgásterjedelem, de már csak enyhébben.
Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára?
Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és lehető legrövidebb idő alatt visszanyerje a páciens az érintett ízület mozgékonyságát.
A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálatán túl szükség lehet képalkotói eljárásra (röntgen, MRI) is.
A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, azaz nem igényel műtéti eljárást. Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, esetenként injekciók, különböző fizikoterápiás eszközök, mint ultrahang, safe lézer stb. alkalmazhatóak. Emellett elengedhetetlen a szakemberrel, gyógytornásszal irányított mozgásterápia, ugyanis a befagyott testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a fiziológiás mozgásokhoz.
A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület, ami után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás vállartroszkópia segítségével történik, ahol minimális behatolással, 2-3 darab, kb. 1 cm-es bemetszés mellett – artroszkóp segítségével – az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor. Az operációt követően is nélkülözhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához és a mihamarabbi gyógyuláshoz.
Ahhoz, hogy a tünetek ne újuljanak ki, célszerű a szakember segítségével elsajátított mozgásterápiát továbbra is rendszeresen végezni, illetve a hozzáértők által tett javaslatokat hosszabb ideig tartani (pl. ideális munkakörülmények kialakítása, légkondicionálás kerülése, túlterhelés kerülése stb.).
Vállgyógyászaink által kezelt leggyakoribb panaszok:
Vállsebész szakorvosaink
Dr. Bálint Major
Orthopaedic traumatologist
Dr. Ferenc Tompai
Ortopéd és baleseti sebész főorvos
Hisszük, hogy a szabad, fájdalommentes és örömteli mozgás mindenkinek jár! Azonnali segítségre van szüksége?
A BMM-ben a legfelkészültebb ortopéd szakorvosokat, gyógytornászokat és a legmodernebb terápiás kezelési lehetőségeket biztosítjuk Önnek. Budapesten – 3 helyszínen is – kellemes környezetben várjuk a hét minden napján.
Bejelentkezni ezen a telefonszámon tud: +36 1 44 33 433
BMM – Kiemelkedő szaktudás, igényes környezet és célzott terápia egy helyen!
